Kozmetikázzák a kreditrendszert

Az úgynevezett kreditrendszer úgy működik, hogy a pedagógusok különböző képzéseken való részvétel után kreditpontokat kapnak. Harminc összegyűjtött kredit után tarifabérük 6%-nak megfelelő juttatást kaptak. Hatvan összegyűjtött kreditért pedig tarifabérük 12%-ának megfelelő pluszpénz jár a tanároknak. Hét év után a kreditek „elvesznek”. A rendszer számos hiányossága mellett leginkább a kreditek elvesztését kifogásolta a szakma, s ezen a tárca módosító javaslata sem változtat, pusztán kozmetikázza a jelenlegi állapotot. A Martina Lubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca tervezete alapján a kreditek örök érvényűek lesznek, megítélésük és az utánuk járó összeg változatlan marad. Viszont a megszerzett kreditpontokért csak hét évig jár majd a pluszpénz.

A bizniszről szól

Martin Poliačik (független) szerint a kreditrendszert kezdettől hibásan állították fel. „Legnagyobb hibája, hogy a képzéseket nyújtó szűk csoport számára biznisz lett, az azokon részt vevő pedagógusok számára pedig nem nyújt hozzáadott értéket. A tanároknak nem krediteket kellene gyűjteniük, hanem folyamatosan képezniük kellene magukat” – mondta az ellenzéki politikus. „Meg kellene szüntetni a «kredit hajszolásra» kialakított rendszert, mely a pedagógusok bérének emelését, nem pedig továbbképzésüket szolgálja” – így Branislav Gröhling (SaS) reagált a tárca módosító javaslatára. Állítja, a pedagógusok gyakran olyan képzésekre jelentkeznek, melyeknek nem veszik hasznát, de mivel a képzésért pénz jár, elvégzik. Ezt egy neve elhallgatását kérő gyakorló tanár is megerősítette lapunknak. Elmondta, hogy pályakezdőként gyakorlatilag „mindenevő volt”, bármilyen képzésre bejelentkezett, csakhogy mielőbb, minél több kreditet gyűjthessen össze. „Nem egy olyan akkreditált képzésen voltam, melyet minimális elvárások mellett, leginkább a képzési díj befizetésének fejében elvégeztem” – mondta. Gröhling szerint közben nem egy pedagógus valóban színvonalas képzéseken vesz részt, amelyek után nem jár a pluszpénz, mert a kreditrendszer nem ismeri el az adott képzést. Kijelentette, hogy a módosító javaslat sem számolja fel a rendszer hiányosságait.

Aránytalanságot vezet be

Vladimír Crmoman, a pedagóguskamara (SKU) elnöke arra figyelmeztet, hogy a tárca a módosító javaslatában aránytalanságokat vezetne be a kreditek megszerzésében. „A vezetők képzéséért 60, a hasonló nehézségű, de a pedagógus képzettségét bővítő képzésért már csak 15, a speciális képzésekért pedig mindössze 10 kreditet javasol” – mondta Crmoman, aki szerint az új rendszerben nagyon nehéz lesz megszerezni a kreditpontokat. A politikusokhoz hasonlóan a kamara is kivitelezhetőnek tartja a kreditrendszer eltörlését, de erre Crmoman szerint csak a béremelést követően kerülhet sor.

Miroslav Sopko (OĽaNO) súlyos problémának tartja a módosító javaslat azon intézkedését, mely a kreditek után járó pluszpénz megítélését, illetve a régebbi döntések felülbírálását az igazgatókról a fenntartóra, vagyis a polgármesterekre ruházza át. „Az ő szakmai hozzáértésüket nem lehet összehasonlítani az igazgatókéval” – mondta Sopko, aki hiányolja a tervezetből a kreditek megítélésének pontos feltételeit. A minisztérium javaslatához ma még lehet észrevételt benyújtani. (TASR, ie)