Kotleba párt és állami támogatás nélkül maradhat

A feloszlatásról szóló beadvány – melyről a TA3 hírtelevízió számolt be – már régóta a levegőben lógott. Čižnár ugyanis már tavaly tavasszal, a választások után 170 beadványt kapott a párt feloszlatására. A főügyész akkor hónapokon át azzal indokolta tétlenségét, hogy szakvéleményekre vár, törvénysértést jelentenek-e a párt egyes tevékenységei és megnyilvánulásai. Leszögezte, nem akar olyan beadványt benyújtani a Legfelsőbb Bíróságra, amely elbukhat, segítve ezzel az ĽSNS-t. 
A beadvány azonban végül elkészült. Boris Urbančík, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy a beadvány szerdán megérkezett a bíróság közigazgatási kollégiumához. A főügyészség azzal érvel benne, hogy Kotlebáék pártja „fel akarja számolni a Szlovák Köztársaság jelenlegi, demokratikus rendszerét”. Čižnárék szerint Kotlebáék pártja szélsőséges politikai párt fasiszta tendenciákkal, programjával és tevékenységével pedig megsérti a szlovák alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket. 

Az ĽSNS alelnöke, Milan Uhrík a Facebookon reagált a beadványra. Szerinte a beadvány tragikomédia, Čižnárt pedig politikai ügyésznek nevezte. Úgy véli, a főügyésznek nem őket kellene támadnia, hanem például Andrej Kiska államfőt, Robert Fico kormányfőt, Robert Kaliňák belügyminisztert vagy Igor Matovičot. 

Radovan Bránik szélsőségességszakértő épp erre a reakcióra számított, véleménye szerint Kotlebáék még egy ideig mártírszerepben igyekeznek tetszelegni. Mindazonáltal rámutatott, hogy a szélsőségesek jó előre felkészültek a lépésre. 

Kotleba alól ugyanis korábban már kilőttek egy pártot, az akkor politikai álmokat dédelgető Szlovák Testvériséget (Slovenská Pospolitosť), még 2006-ban, amikor Dobroslav Trnka volt a főügyész. Akkor négy hónap alatt sikerült döntenie a bíróságnak – egyébként nem köti őket határidő. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében akkor hasonlóan érvelt, mint most Čižnár – úgy találták, a Szlovák Testvériség párt programja fel akarja számolni a demokratikus rendszert, és rendi állammal akarja felváltani. A Szlovák Testvériség volt eddig az egyetlen bírósági úton feloszlatott párt az önálló Szlovákia történelmében. 

Ha a Legfelsőbb Bíróság a Főügyészség beadványára feloszlatja Marian Kotleba pártját, az alaposan megnehezíti az ĽSNS politikusainak dolgát. Az államtól nem kapnának többé támogatást – mandátumaikat azonban nem vesztenék el. 

Kotlebáék az ĽSNS megszűnésével is a parlamentben maradhatnának, mandátumaikat ugyanis még akkor szerezték, amikor a párt még legálisan létezett. A jog tehát úgy kezelné őket, mint azokat a képviselőket, akik a választási ciklusban kilépnek parlamenti pártjukból. Az ĽSNS képviselői tehát függetlenként folytathatnák, s bár megszűnne parlamenti frakciójuk is, kezdeményezhetnék annak újraalakítását. Abban az esetben azonban, ha a szélsőséges képviselők valamelyike elveszítené mandátumát – elhalálozna, lemondana, vagy valamilyen komoly okból megfosztaná tőle a parlament – Kotlebáék nem hozhatnának pótképviselőt helyette, a képviselői poszt betöltetlen maradna a választási időszak végéig. A parlament azonban nem foszthatja meg csak úgy a képviselőket mandátumuktól akaratuk ellenére – ahogy azt az Alkotmánybíróság korábban František Gaulieder volt HZDS-es képviselő ügyében kimondta. Kotlebáék jelenlegi pártja értelemszerűen a következő parlamenti választásokon sem indulhatna, ám a szélsőségesek már régóta készülnek arra, hogy feloszlathatják az ĽSNSt, ezért már korábban bebiztosították magukat. Martin Beluský és Rastislav Kysel, Marian Kotlebapárttársa idén márciusban bejegyzett egy pártot, Ľudová strana (Néppárt) néven. Ha kilövik alóluk a pártot, minden bizonnyal oda szivárognának át. Milan Uhrík ugyan korábban nem erősítette meg, hogy lenne „tartalékpártjuk”, de azt, hogy egyes tagjaik más pártokban is tagok, egy „előre átgondolt stratégia részének” nevezte. 

Az ĽSNS-t elsősorban anyagi szempontból érintené nagyon érzékenyen a megszűnés. A párt az előző választáson több mint 8 százalékot szerzett, és az állam már kifizette nekik a szavazatokért járó egyszeri támogatást, mintegy 1,8 millió eurót. A parlamenti pártok ugyanakkor a mandátumokért és a tevékenységükre további forrásokat kapnak az államtól a választási időszak alatt. Az ĽSNS ezáltal négy év alatt összesen 5 millió euróhoz jutott volna, ám ha feloszlatják, a döntéstől fogva további támogatásra már nem lennének jogosultak, és milliókat veszítenének – mindez azonban attól is függ, milyen hamar hozza meg ítéletét a Legfelsőbb Bíróság. 

A szakértők nem értenek egyet abban, hogy milyen hatásokkal járhat Kotleba pártjának feloszlatása. Ján Baránek, a Polis ügynökség elemzője szerint a feloszlatási javaslat Kotlebáék preferenciáinak növekedését hozhatja magával, és semmit sem oldana meg, hiszen a szélsőségesek új pártot vennének maguknak és ott folytatnák, ahol abbahagyták. Nem tudja elképzelni azt sem, hogy bizonyítja majd a Főügyészség, hogy az ĽSNS Szlovákia demokratikus berendezkedésének felszámolásán dolgozik. „Fenyeget, hogy a demokrácia védelme érdekében olyan intézkedéseket hozunk, amelyek nem demokratikusak. Ez a pokolba vezető út” – mondta. Szerinte a szélsőségesség problémáját inkább úgy kellene kezelni, hogy a kiváltó okokat oldja meg az állam: a korrupciót vagy épp a romakérdést. 

Radovan Bránik szélsőségességkutató azonban üdvözli a beadványt. A lépés szerinte jogi szempontból helyes, amennyiben pontos, megalapozott a Főügyészség által benyújtott indítvány. „A politika nem lehet fontosabb a törvényeknél” – jelentette ki azzal kapcsolatban, nem lehet-e kontraproduktív a lépés. Arra azonban ő is rámutatott, Kotlebáék mártírszerepben tetszeleghetnek, felgyorsíthatja őket, és nőhetnek a preferenciáik. 

Grigorij Mesežnikov elemző üdvözli a főügyészi beadványt, rég vártnak és nagyon helyesnek nevezve azt. „A szélsőségesség kezd túlnőni rajtunk. Feltételezem, hogy a főügyész kvalifikált beadványt készített elő és nyújtott be, és a Legfelsőbb Bíróság abban a szellemben foglalkozik majd vele, hogy van itt egy párt, mely minden nap megsérti a törvényeket tagjai révén” – vélekedett. Negatív hatása szerinte nem lesz. „Szlovákiában törvények vannak, melyeket be kell tartani, ők pedig ezt nem teszik meg. A választóik felé a beadvány egy erős jelzés, mely rámutat, voltaképpen kiket támogatnak” – zárta.