Korábban jönnek az enyhítések, túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán

Lengvarský javaslatában nincsen sok változás ahhoz képest, amit a múlt héten bemutatott, és amiről lapunk is beszámolt: továbbra is érvényes, hogy eltörlik az OP+-, az OP- és az OTP-rezsimet, a diákoknak már nem kell karanténba vonulniuk, ha az egyik osztálytársuknak pozitív lesz a tesztje, és a nyitvatartási időt is módosítják (jelenleg 22 óráig lehetnek nyitva a vendéglátóhelyek, az új javaslat értelmében viszont már éjfélig fogadhatják a vendégeket). A tömegrendezvényekre vonatkozó szabályok is azonosak azzal, amit korábban bemutattak, vagyis a legkockázatosabb eseményeken legfeljebb 50, a közepes és alacsony kockázatú rendezvényeken pedig 500 személy vehet részt, függetlenül attól, oltottak-e, vagy sem. A közepes és alacsony rizikójú eseményeken a szervezők dönthetnek úgy is, hogy engedélyezik a maximális kapacitás 50 százalékát (a legkockázatosabb rendezvényeken nincs ilyen lehetőség).

Fontos változás azonban, hogy az előzetesen beharangozott, február 28-i enyhítésre két nappal hamarabb, vagyis február 26-án kerül sor. A részleteket a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) a következő napokban teszi közzé.

Előbbre hozott lazítások

Az enyhítés második fázisát szintén előbbre hozták, tehát március 26-tól szinte az összes korlátozást eltörlik. Megszűnnek a nyitvatartási időt és a vendéglátóhelyek kapacitását érintő előírások. A maszkviseléssel kapcsolatban egyelőre óvatosabban fogalmaznak, a kormány által elfogadott dokumentumban az szerepel, hogy a járványhelyzet alakulásától függően szabályozzák majd a légzőrendszer eltakarására vonatkozó szabályokat. Továbbá érvényben marad, hogy akinek pozitív lesz a tesztje, annak március 26. után is karanténban kell maradnia, viszont ha csak kapcsolatban volt egy beteggel, akkor már nem kell elzárkóznia, csak 10 napig FFP2-es maszkot kell viselnie a nyilvános helyeken.

Lengvarský megjegyezte, ha a járványhelyzet a következő hetekben jelentősen romlana, akkor változás lehet a felsorolt intézkedésekben, de a jelenlegi adatok alapján már igencsak valószínűtlen, hogy újra szükség lehet a szigorításokra.

Kevesebb a fertőzött

Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője elmondta, a fertőzöttszám átlaga az előző héthez képest 19 százalékkal csökkent (21 652-ről 17 643-ra). Ami a regionális adatokat illeti, a járások többségében kedvező tendencia figyelhető meg, a hétnapos incidencia sok helyen csökken. A magyarlakta régiók is javarészt ide sorolhatók. A délnyugati járások közül a Komáromi és az Érsekújvári járásban a hétnapos incidencia több mint 10 százalékkal zuhant, de a Dunaszerdahelyi járásban is 7 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Ebben a régióban a Galántai járásban növekedett az incidencia, igaz, csak 5 százalékkal. A középső országrészeken sem aggasztó a helyzet, a Losonci járásban például 5 százalékos volt a zuhanás, a Rimaszombati járásban pedig mindössze 1 százalékos emelkedést jegyeztek. A keleti régiók sem állnak rosszul, a Tőketerebesi és a Nagymihályi járásban sem nőnek az adatok.

A kórházban kezelt betegek száma továbbra is növekszik, de már nem olyan gyorsan. Az előző héthez képest mindössze 3 százalékkal nőtt, 2611-ről 2701-re. Mišík ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kórházak még nincsenek túl a nehezén, a páciensek száma továbbra is növekedhet. Ennek az az oka, hogy a fertőzés egyre gyorsabban terjed a 60 év feletti korosztályban is. Ugyanakkor azt is kiemelte, ebben a korosztályban a legmagasabb az átoltottság, így nem számítanak olyan hirtelen növekedésre, amit a kórházak nem tudnának megoldani.

Optimista forgatókönyv

Mišík azt is elmondta, hogy a negyedik hullám idején mintegy 490 ezer fertőzöttet regisztráltak. A szakemberek úgy saccolják, hogy körülbelül 1 millió ember kaphatta el a vírust, vagyis nagyjából csak a fertőzöttek felét sikerült azonosítani. Az IZA vezetője állítja, a hullám ugyan már lecsengőben van, de még ebben a fázisban is megfertőződhet legalább 1 millió személy. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a negyedik hullám előtt felvázolt forgatókönyvek közül az egyik legoptimistább becslés vált valóra. Korábban ugyanis arról beszéltek, hogy a sok fertőzött miatt akadozhatnak bizonyos szolgáltatások, mert nem lesz kinek dolgoznia. Mint kiderült, ebből nem lett probléma, és a kórházakban sem volt akkora nyomás, mint ahogy azt a minisztérium várta.