Járványhelyzet a déli régiókban: Dunaszerdahely már túl van a nehezén, de kiknek kell készülni?

Szlovákiában január második felében robbant be az omikron variáns okozta negyedik hullám. A szakértők korábban arról beszéltek, hogy a járvány egy-másfél hónap alatt végigsöpörhet az egész országon, de azt senki sem tudta pontosan megjósolni, hogy milyen régiókban válik először dominánssá az újabb mutáció, és milyen irányba terjed tovább. Most, pár hét elteltével úgy tűnik, hogy néhány járásban, ahol kiemelkedően magasak voltak a vírusadatok, a lakosság már túl van a nehezén. Ezek közé tartoznak bizonyos északi, a szlovák–lengyel határ mentén található járások, mint például a Turdossini és a Námesztói, a magyarlakta járások közül pedig a Dunaszerdahelyit kell kiemelni.

Az egészségügyi minisztérium heti járványügyi összefoglalóiból az látszik, hogy a Dunaszerdahelyi járásban január végén volt a legrosszabb a helyzet. Ami a 100 ezer főre átszámított hétnapos incidenciát illeti (a Covid-automata járási besorolásában is ez volt a mérvadó mutató), január utolsó hetében az említett érték elérte a 2950-et. Ez azt jelenti, hogy a lakosság mintegy 2,95 százaléka fertőzött volt.

Ezt követően azonban gyorsan csökkenni kezdtek a számok, egy héttel később már 35 százalékkal visszaesett a hétnapos incidencia (a február 9-én közzétett adatok szerint 1957 volt). Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője meg is jegyezte, hogy Dunaszerdahelyen és környékén érezhetően javul a helyzet.

A csökkenő tendenciára az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport is felhívta a figyelmet.

Gyors terjedés

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) által folyamatosan frissített vírusadatokból még részletesebb képet kaphatunk arról, pontosan mikor kezdett el terjedni a járvány a Dunaszerdahelyi járásban, mennyi idő alatt érte el a tetőpontját, és mikor kezdett visszaszorulni.

Az év első két hetében viszonylag nyugodt volt a helyzet, január 3. és 9. között 575, január 10. és 16. között pedig 629 fertőzöttet regisztráltak a PCR-tesztek segítségével. Ez azt jelenti, hogy a napi átlag az első héten 82, a második héten pedig 90 fertőzött volt. Meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban még a delta variáns számított dominánsnak, de már visszaszorulóban volt, így a járványügyi előírások is egyre lazábbak lettek.

Az első nagyobb ugrás január 17. és 23. között következett, amikor is az előző héthez képest megháromszorozódott a betegek száma, elérte az 1904 főt. Minden bizonnyal ekkor kezdett rohamosabb tempóban terjedni az omikron. A következő héten, vagyis január 24. és 30. között érhette el a tetőpontot, amikor 3772 újabb beteget azonosítottak. Ekkor a napi átlag már 540 fertőzött körül mozgott. Az omikron gyors terjedését mi sem bizonyítja jobban, hogy a 90-es napi átlag két hét leforgása alatt tulajdonképpen meghatszorozódott.

Ezt követően, vagyis január 31. és február 6. között már jelentősebb csökkenés volt megfigyelhető, a heti fertőzöttszám 2576-ra esett vissza (ez átlagban napi 368 új beteget jelent). Egy héttel később, tehát február 7. és 13. között még kevesebb, 2415 személyt találtak, aki elkapta a vírust.

Vörös Terézia, a Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatal járványügyi szakosztályának vezetője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy valóban két héttel ezelőtt tetőzött a vírus.

„A Dunaszerdahelyi járásban a legtöbb pozitív esetet január utolsó és február első napjaiban regisztráltuk. A múlt hét folyamán az esetek száma lassan, de fokozatosan csökkenni kezdett”

– reagált lapunknak a szakértő.

Mit mutat a pozitivitás?

A Dunaszerdahelyi járás példájából tehát az látszik, hogy az omikron variáns egy adott régióban akár két héten belül is elérheti a tetőpontját, a lecsengése azonban feltehetően tovább tart. Az egészségügyi minisztérium valószínűleg a mai kormányülés után teszi közzé a hétnapos incidenciával kapcsolatos friss adatokat, így meglátjuk, hogy a csökkenő tendencia folytatódott-e, és ha igen, milyen tempóban.

Fontos leszögezni azt is, hogy az azonosított fertőzöttek száma nagyban függ attól, mennyi PCR-tesztet végeznek és mennyi mintát vizsgálnak ki a laboratóriumokban. Ha a Dunaszerdahelyi járásban megvizsgáljuk a tesztek pozitivitási arányát, azt látjuk, hogy az utóbbi hetekben fokozatosan nőtt, vagyis a letesztelt személyek közül egyre több és több személynél mutatták ki a fertőzést. Ennek számos oka lehet, és nem lehet egyértelműen meghatározni, melyik tényező mekkora hatással volt a pozitivitásra.

Az egyik ilyen tényező, hogy az omikron variáns tulajdonságai lényegesen eltérnek a korábbi mutációktól. Matej Mišík nemrégiben rámutatott, hogy a beoltott személyek esetében a PCR-teszt nem feltétlenül mutatja ki a vírus jelenlétét azonnal a tünetek jelentkezése után (korábban ez éppen fordítva volt, az adott személy akkor is fertőző lehetett, ha még nem voltak tünetei). Elképzelhető, hogy sokan túlságosan korán kérvényezték a PCR-tesztet, ezért negatív mintát produkáltak, még akkor is, ha a vírus már szervezetükben volt.

Egy másik fontos tényező, hogy a minisztérium jóváhagyta a karantén megkezdését az otthon elvégzett pozitív teszteredménnyel is. A tárca kifejezetten arra kérte a lakosokat, hogy ha nem muszáj, ne menjenek PCR-tesztre, mert a rengeteg fertőzött miatt nem biztos, hogy mindenki sorra kerül. Ezt a két tényezőt figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a Dunaszerdahelyi járásban az utóbbi hetekben jóval több fertőzött lehetett, mint amit a PCR-tesztekkel igazoltak. Most, hogy a lakosság egy jelentős része átesett a betegségen, ismét többen juthatnak el a mintavételi pontokra, ezért is nőhet a pozitivitási arány.

A helyi kórház

A pozitivitásnál azonban jóval kézzelfoghatóbb mutató a kórházban kezelt betegek száma. Köztudott, hogy az omikron jóval kisebb eséllyel okoz súlyos lefolyást, azonban a magas fertőzöttszám miatt a tárca így is készült arra, hogy a Covid-osztályok a következő hetekben leterheltté válhatnak. A Dunaszerdahelyi járás adataiból viszont az látszik, hogy a régióban egyelőre nincsenek ilyen problémák.

Bianka Krejčíová, a Svet zdravia szóvivője lapunk megkeresésére elárulta, hogy kedden 18 koronavírus-fertőzöttet kellett ápolni a Dunaszerdahelyi Kórházban, közülük ketten szorulnak lélegeztetőgépre. Továbbá megjegyezte, a Covid-osztályon összesen 35 ágy és 4 lélegeztetőgép van. Ez azt jelenti, hogy az ágyak és a lélegeztetőgépek kihasználtsága jelenleg 50 százalékos.

Az, hogy a magas fertőzöttszám ellenére a Covid-osztály nem telt meg, annak is lehet az eredménye, hogy a Dunaszerdahelyi járásban kifejezetten magas az 50 év felettiek átoltottsága, a legfrissebb adatok szerint már a 80 százalékot is átlépte.

Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a kórházi ágyak nem ugyanakkor telnek meg, amikor a legtöbb fertőzöttet azonosítják, hanem később, körülbelül egy-két hetes eltéréssel, tehát a dunaszerdahelyi intézmény dolgozói még nem lélegezhetnek fel.

A szomszédos régiók

Egy adott régió járványhelyzetét az is befolyásolja, mennyire terjedt szét a vírus a szomszédos területeken. A Dunaszerdahelyi járást Szenci, a Galántai és a Komáromi járás határolja. Ami az északi szomszédot illeti, Szenc környékén szintén január végén robbant be a járványhelyzet: amikor a Dunaszerdahelyi járásban az incidencia 2950 volt, akkor a Szenciben 3000. A friss adatokat figyelembe véve azonban ki lehet jelenteni, hogy a Szenci járásban továbbra sem fordult meg a tendencia, és az utóbbi két hétben ugyan nagyon enyhén, de még mindig nőtt a fertőzöttek száma.

A Komáromi járásban az adatok alapján már tetőzött a vírus, viszont egy héttel később, mint Dunaszerdahelyen. Az utóbbi régióban január 24. és 30. közt találták a legtöbb fertőzöttet, az előbbiben pedig január 31. és február 6. között. Ekkor 1977 beteget azonosítottak a PCR-tesztekkel, viszont egy héttel később, vagyis a február 7. és 13. között pedig már csak 1547-et. Ha ezen a héten is kitart a kedvező tendencia, akkor már egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy Komárom is túl van a nehezén.

A Galántai járásban a vírus terjedése hasonló tendenciát mutat, mint a Komáromiban, itt is február első hetében volt a legmagasabb a fertőzöttszám (2016). Egy héttel később, február 7. és 13. között viszont nem volt akkora zuhanás, mint a Komáromi járásban, az említett adat 1925-re esett vissza. Itt még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az omikron visszaszorulóban van, meg kell várni az aktuális hét adatait.

A középső országrész készülhet

A fertőzöttek száma alapján úgy tűnik, hogy a következő magyarlakta régiók, amelyek készülhetnek a járvány tetőzésére, azok főként az ország középső régióiban találhatók. Ide tartozik például a Losonci járás, ahol január közepe óta megháromszorozódott a PCR-tesztekkel azonosított betegek száma (369-ről 1137-re). Mivel az utóbbi három hétben folyamatosan növekvő volt a tendencia, ezért valószínű, hogy Losoncon a múlt heti volt a tetőpont, vagy pedig ezen a héten érkezik a maximum.

A Rimaszombati járásban január közepe óta szintén egyre több beteget találnak, a csúcsot február 7. és 13. közt jegyezték, összesen 1064 beteget azonosítottak.