Kollár: az SaS potenciálja nagyobb

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Két számjegyű szavazatarány a következő parlamenti választásokon. Ez lenne Jozef Kollár képviselő célkitűzése, ha a Szabadság és Szolidaritás (SaS) márciusi tisztújító közgyűlésén őt választanák meg pártelnöknek. Politikai elemzők szerint a pártnak ugyan van esélye arra, hogy visszaszerezze az elpártolt szavazók egy részét, ugyanakkor hozzáteszik: a márciusi előrehozott választásokon elért kudarc után kései az SaS önreflexiója.

Kollár a párt kb. 300 tagját levélben tájékoztatta a szándékáról. Nem tudja, a küldöttek körében milyen támogatásra számíthat, de még a tisztújító közgyűlés előtt mindegyikükkel személyesen akar tárgyalni. Úgy véli, az SaS nem használja ki kellőképpen szakértőinek potenciálját, programját és értékeit, ami a legutóbbi közvélemény-kutatások során elért gyenge preferenciákból is leszűrhető. Sulík ugyan korábban jelezte, 2017-ben már nem jelölteti magát az SaS élére, ám ez a kihívója szerint már késő lehet a párt számára.

Sulík Kollár bejelentéséről úgy nyilatkozott, hogy díjazza, erős ellenfele lesz a közgyűlésen. „Nem a tisztségek miatt léptem a politikába. A küldöttek ismernek engem, és Kollárt is, márciusban pedig döntenek. A legfontosabb, hogy titkos szavazáson választják meg az új elnököt, tehát az objektivitást senki sem kérdőjelezheti meg” – mondta Sulík azzal, hogy ha leváltják, nem fekszik a sínekre, s továbbra is az SaS-ben marad.

Ján Baránek politológus szerint Kollár elhatározása csak igazolta azt, amiről korábban sokat lehetett hallani, hogy az SaS-en belül nagyok a nézeteltérések. Meggyőződése, hogy a pártnak bizonyos önreflexióra még az előrehozott parlamenti választások előtt lett volna szüksége; ha akkor cserélik le Sulíkot, tán jobb eredményt is elérhettek volna. „Most már viszont nehéz önreflexióról beszélni. Annál is inkább, hogy maga Sulík ismételten megpályázza a pártelnöki posztot” – mondta Baránek. Arra a kérdésre, milyen esélye van Kollárnak a sikerre, a politológus nem tudott válaszolni. Szerinte a párton belüli viszonyok lesznek ebből a szempontból kulcsfontosságúak. „A jelenlegi helyzet viszont arra utal, hogy Sulík ismételt megválasztása inkább ártana a pártnak” – fűzte hozzá Baránek.

Az SaS lehet a harmadik ellenzéki párt, melyben jelentős változásokra kerül sor a csökkenő támogatottság miatt. A márciusi választások után elsőként az SDKÚ vezetése bukott meg – Mikuláš Dzurinda pártelnök a gyenge eredmény miatt lemondott. Ezután a KDH-ban mutatkoztak nézeteltérések, amikor Daniel Lipšic és Ján Figeľ is magát látta a preferenciaszavazás győztesének. Mivel Lipšic nem tudta saját véleményét érvényesíteni a mozgalmon belül, kilépett, s új pártot alapított. (dem, SITA)