Kőkemény lobbizás a kultúráért

Farkas Pál: „Az ellenzék nem tudja lenyelni a békát, azt, hogy ilyen simán, kulturált módon folyt le a szavazás.” Somogyi Tibor felvételeA jövő évi rendkívül takarékos állami költségvetés 80 millió koronát szán a kisebbségi kultúrákra. Hogyan sikerült kiharcolni, hogy végül ez a tétel ne maradjon ki a büdzséből?

Szlovákia önállósága, azaz 1993 óta az állami költségvetés mindig megszabott egy célirányos összeget a kisebbségek számára. Ez még a Mečiar-korszakra is igaz, amikor is 40–50 millió korona között mozgott a pénzügyi keret. Azonban a 2003-as költségvetés kidolgozásakor egyszerűen kimaradt e tétel, s amikor a parlament elé került a törvénytervezet, a Magyar Koalíció Pártjának frakciója úgy döntött, mindent megtesz a hiányosság felszámolása érdekében. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a kormányhivatal költségvetésében szerepel 35 millió a roma és 20 millió korona a többi kisebbség támogatására, ám ez természetesen meszsze nem elegendő.

Hogyan sikerült az MKP-nak kiharcolnia a pénzügyi keretet?

A párt parlamenti frakciója kidolgozott egy módosító javaslatot, ennek értelmében a kulturális minisztériumnak szánt anyagi eszközökből 80 millió koronát kell elkülöníteni a kisebbségekre. A lobbizás a törvényhozás gyakorlatilag valamennyi bizottságában folyt, melynek végeredményeként a célirányos összeg bekerült a közös jelentésbe. Ám ekkor még nem volt világos, hogy az 50 és 80 millió közötti összegből végül mekkorát fogadnak el. Végül megszereztük a 80 millió korona elfogadásához szükséges támogatást.

Mivel ebben az évben is ugyanekkora volt a keret, ezért az inflációt figyelembe véve voltaképpen nem történt előrelépés.

Ez csak látszólag igaz. Egyrészt a 2003-as büdzsé nagyon takarékos, vagyis már az eredménynek számít, ha a korábbihoz viszonyítva nincs lefaragás. Másrészt ne feledkezzünk el a kormányhivatal 20 milliójáról sem, ezzel együttesen ugyanis jövőre 100 millió korona áll rendelkezésre.

A kulturális tárcától kiszivárgó értesülések szerint a minisztériumnak mégsem 80, hanem csak 50 millió koronája lesz a kisebbségi kultúrára. Honnan tesznek szert a fennmaradó összegre?

Ha a parlament egyszer elfogadta a költségvetést, és azt mondja, erre és erre a célra 80 millió korona áll rendelkezésre, akkor az adott intézménynek, esetünkben a kulturális tárcának kell úgy átcsoportosítania pénzügyi forrásait, hogy a keretéből el tudja különíteni az egyszer már megszavazott összeget.

Visszatérve a költségvetés egészére, a parlament a kereszténydemokrata képviselők tiltakozó szavazataival elfogadta a közalkalmazottak jövő évi bérfejlesztését, ami legalább 3 milliárd korona többletkiadást eredményez. Képesek leszünk így tartani az előirányzott, a bruttó hazai össztermék 5 százalékánál kisebb költségvetési hiányt?

Számításaim szerint e váratlan fordulat 3,4 milliárd korona pótlólagos kiadást gerjeszt, ami valóban aláássa a költségvetés célkitűzéseit. Arról nem is szólva, hogy ha az állami alkalmazottak számára 2003 a bérbefagyasztás éve lesz, akkor nem volna igazságos a közalkalmazottakat kivételezett helyzetbe hozni. Ezért minden bizonnyal várható egy új törvényjavaslat kidolgozása, amelyet akár már márciusban a parlament elé lehet terjeszteni.

A költségvetés szerdai megszavazása meglehetősen gördülékenyen történt. Az ellenzék, konkrétan a HZDS utólag eszmélve azt tervezi, az Alkotmánybíróságnál és az államfőnél kérni fogja a törvény hatályon kívül helyezését.

Ilyen megoldás demokratikus berendezkedésű országokban nem szokásos. Az ellenzék nem tudja lenyelni a békát, azt, hogy ilyen simán, kulturált módon folyt le a szavazás. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy esetleg Rudolf Schuster államfő ne írná alá a törvényt, mert ezzel az ideiglenes költségvetést kockáztatná, egy alkotmánybírósági beadvány pedig hosszadalmas ügy, ráadásul nehéz volna a költségvetésen támadási felületet találni.