Kočner: Nem rendeltem meg semmiféle gyilkosságot, semmi közöm az egészhez

Vallomása elején megkérdőjelezte a nem jogerősen elítélt Miroslav Marček és a jogerősen elítélt Andruskó Zoltán állításait. Rámutatott például, hogy Miroslav Marček találkozott Andruskóval, aki állítólag megbízta az újságíró meggyilkolásával. Marian Kočner azt mondta, Miroslav Marček eredetileg azt vallotta, hogy amikor Andruskó megrendelte a gyilkosságot, a hátsó ülésen ült, és a mobiltelefonjában volt néhány fénykép. Később egyértelműen azonosította őket a bíróságon. Marian Kočner állítja, Miroslav Marček soha nem látott fényképeket Ján Kuciakról.

„Miroslav Marček azt vallotta, csak egy rövidcsövű golyós fegyver volt velük a helyszínen. Ugyanakkor nagyon furcsa, hogy amikor Miroslav Marček és Szabó Tamás megérkezett Andruskóhoz este, a gyilkosság után, két géppisztolyt raktak ki egy hátizsákból" - mondta a vádlott.

Marian Kočner abban is kételkedik, amit a gyilkosság végrehajtásáért kapott pénzről mondtak. „Nagyon furcsa, hogy ezek az emberek, sem Miroslav Marček, sem Andruskó nem tudta megmondani, mennyit kellett volna kapniuk utólag" - mondta a vádlott.

A vallomásában Peter Tóth egykori újságíró és az SIS volt ügynökének állításait is megkérdőjelezte. Tóth szerinte egy új telefont adott át a rendőröknek, és ebből több üzenetet kitörölt. Erre az Alena Zsuzsovával folytatott üzenetváltás képernyőfelvétele szolgál bizonyítékként. A felvételen látszanak azok az üzenetek, amelyek később már nem voltak Tóth telefonjában. A vádlott szerint Tóth röviddel a vallomása előtt egy „nagyon magas összeget” helyezett a magánszámlájára. Ezenkívül Marian Kočner azt állítja, hogy épp Tóth az, aki feltörte a kormány Govnet-hálózatát.

Kočner a gyilkosság indítékát is megkérdőjelezte.

„Azt akarom bebizonyítani, hogy Ján Kuciak kevesebbet írt rólam, mint mások”

– mondta Kuciak cikkeit elemezve. Hozzátette: a neve ugyan gyakran szerepelt a cikkek címében, de a szövegben alig volt róla szó. Kuciak megállapításainak súlyát azzal is csökkenteni akarta, hogy szerinte ő gyakran csak más sajtótermékek cikkeit gyűjtötte össze. Marian Kočner továbbá megkérdőjelezte Kuciak megállapításait, amelyeket a dóvali (Donovaly) adócsalási üggyel kapcsolatban tett. Kuciak akkor a büntetőeljárás megszüntetéséről szóló állásfoglalásról írt, és a nyomozó hibáira hívta fel a figyelmet. Ezt követően Maroš Žilinka, A Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze vádat emelt Marian Kočner ellen, aki azt állítja, hogy Ján Kuciak nem jelentett rá veszélyt.

Kočner a rühre panaszkodott

Szerdán délután újra felolvasták Mariana Kočner és Alena Zsuzsová Threema-üzeneteit a Speciális Büntetőbíróság szenátusa előtt. A 2018. februári üzeneteket olvasták fel, abból az időszakból, amikor meggyilkolták Ján Kuciak újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát. Roman Kvasnica, az áldozatok családjának jogi képviselője a rühről és a viszketésről szóló beszámolókat rejtjeles üzenetként értelmezi, szerinte ezek az újságíró meggyilkolásáról szólnak. A védelem ezt elutasítja, azt állítja, az üzenetek a Cieľ politikai pártra utalnak.

Kočner és Zsuzsová februárban, a rejtjeles üzenetekben többször is a rühöt említi, ami felettébb kellemetlen kínokat okoz nekik, ám ez alatt az újságíró megölésének tervét értették. 

Marian Kočner azonban azt állítja, ők csak arra utaltak, hogy problémák merültek fel a Cieľ politikai párt megalakulásához szükséges aláírások gyűjtésével kapcsolatban. Kočnernak gondjai voltak a párt bejegyzésével, a belügyminisztérium ugyanis megtagadta a regisztrációt, amit azzal indokolt, hogy több aláírás is hamis.

Alena Zsuzsová személyesen is bizonyítani akarta a szenátusnak, hogy rühes. Kérte, hogy léphessen közelebb a szenátus tagjaihoz, levehesse a szájmaszkot és megmutathassa az arcát.

Kvasnica azonban egy másik részre is rámutatott a kommunikációban, ahol a vádlottak a rühről és a politikai párttal kapcsolatos problémákról írtak. „A B terv fölött vakaródzom" - írta Kočner Zsuzsovának, miután megkérdezte, hogy a B terv alatt a pártot érti-e. Erre azt válaszolta, hogy a pártra már rég megvan a B terv. - Akkor miről van szó? - kérdezte Alena Zsuzsová „A rühről” - válaszolta Kočner.

„Azok alapján, amit hallhattunk, mindketten beismerték, hogy más a kommunikáció értelme. Azt állítjuk, hogy amikor a rühről beszéltek, rejtjelezve Ján Kuciak meggyilkolásáról egyeztettek" - tette hozzá Kvasnica.

Daniel Lipšic, a Kuciak család jogi képviselője szintén kommentálta az eddig feltárt bizonyítékokat. „Kijelenthetem, hogy ismerjük a vádlottak bűnösségét igazoló legfontosabb bizonyítékokat" – mondta az ügyvéd.

Vladimír Turan, a Különleges Ügyészi Hivatal ügyésze nem kommentálta a bizonyítékokat, közölte, hogy záróbeszédében tér ki erre a kérdésre. Reagált azonban a Tatra banka jelentésére, miszerint azon a napon, amikor Marian Kočner a bankfiókban járt, nem hajtottak végre készpénztranzakciókat. A vád szerint Marian Kočner a bankban bérelt széfből vette ki azt az összeget, amit Kuciak meggyilkolásáért fizetett. „Nem ismerem részletesen a banki szabályokat, de úgy vélem, a bérlő bármit tarthat a széfben, a banknak ahhoz semmi köze" - mondta Turan.

Miroslav Marčeket., Szabó Tamást és Alena Zsuzsovát nem jogerősen elítélték Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásáért. Marian Kočner a vádirat szerint bosszúból rendelte meg a gyilkosságot, amiért Kuciak a gazdasági bűncselekményeiről cikkezett.