<p>Vlasť (Haza) néven speciális szupertitkos egységet hozott létre a hatvanas évek közepén a kommunista Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) Csehszlovákiában, amelynek feladata a rendszer "árulóinak" semlegesítése, s bizonyos esetekben fizikai megsemmisítése volt.</p>
Kivégezte volna az árulókat az ŠtB
Pavel Žáček, a cseh nemzeti emlékezet intézete igazgatójának egy prágai történészkonferencián pénteken elhangzott előadása szerint a különleges állambiztonsági egységnek elsősorban azokat "árulókat" kellett volna semlegesítenie, akiknek a szocialista Csehszlovákiából sikerült Nyugatra távozniuk.
Korabeli levéltári dokumentumokból kiderült, hogy likvidálni kellett volna azokat a volt állambiztonsági vagy titkosszolgálati személyeket is, akik átálltak a nyugati titkosszolgálatokhoz és fontos adatokat szolgáltattak ki nekik.
A listán olyan nevek találhatóak, mint a Mašín testvéreké, akik az ötvenes évek elején fegyverrel a kezükben harcolták ki a Nyugatra jutást vagy František Tišler, Csehszlovákia amerikai nagykövetségének katonai attaséjáé, aki 1959-ben állt át az amerikaiakhoz.
A Vlast nevű egységet 1963-ban hozták létre, s 1968 elején, a prágai tavasz beindulásakor szüntették meg. A feltárt dokumentumok szerint a tervezett gyilkosságok közül végül egy sem valósult meg, csupán néhány kisebb bemelegítő akciót valósítottak meg Nyugaton.
"Abban az esetben, ha rendkívüli módon megsértik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeit, s ha az célszemélyt a csehszlovák bíróságok előzőleg halálra ítélték, akkor a megfelelő jóváhagyás és utasítás után hozzá lehet fogni az illető fizikai megsemmisítéséhez az idegen ország területén" - idézte Žáček az egyik korabeli dokumentumot.
"Az egységbe a korabeli titkosrendőrség legjobb kádereit válogatták be. A hírszerzésnek ez volt a legtitkosabb része" - jegyezte meg a nemzeti emlékezet intézetének igazgatója a szovjet titkosszolgálatokkal (NKVD/KGB) foglalkozó konferencián.
Žáček szerint a Vlast létrehozására a szovjet KGB adott utasítást, s azt Lubomír Štrougal, akkori belügyminiszter, a hetvenes és a nyolcvanas évek csehszlovák kormányfője, valósította meg.
A fennmaradt utasításokból kiderült, hogy Nyugatra menekült "árulókat" elfogásuk után elsődlegesen vissza kellett volna csempészni Csehszlovákiába. Ha ez a terv sikertelen lett volna, akkor a csehszlovák hírszerzőknek meg kellett volna valamilyen módon győzniük a nyugati kollégáikat, hogy a célszemélyek továbbra is a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak, s a Nyugat nem bízhat meg bennük. Bár a gyilkosság mint munkamódszer az utolsó helyen szerepelt, alkalmazását nem zárták ki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.