Az ünnepségek már március 14-én vasárnap elkez-dődtek, 17.00 órától a Széchenyi téren megemlékezést az Esztergom Barátainak Egyesülete Ifjúsági Tagozata. Március 15-én, az ünnep reggelén, a már hagyománnyá vált térzenére ébredhettek a városlakók.
Kitüntetések, emlékmenet és koszorúzás
Eközben a Városháza előtt már gyülekezett a tömeg, az ünne-pélyes zászlófelvonás után a Városi Zeneiskola Fúvószenekara játszotta el a Himnuszt, a tömeg éneklése mellett, majd a Városháza erkélyéről hallatszottak Babits Mihály versének szavai. A Városháza melletti utcában várakozó huszárok és népviseletbe öltözött lovasok (az Esztergomi Lovas Egyesület tagjai) mögé sorakozott fel ekkor az ünneplő tömeg és a város elöljárói. Lovas felvezetéssel indult az emlékmenet a Szentgyörgymezői Honvédtemetőbe. A szikrázó napsütésben a tömeg a Lőrinc utca - Kis-Duna sétány - Mindszenty tér, Berényi Zs. utca - Molnár sor - Dózsa tér - Klapka tér - 48-as tér - Knézich Károly utca - kerékpárút útvonalán haladt, rendőri biztosítással, hogy az autósok ne akadályozzák az utcákon vonuló emlékmenet.
A honvédtemetőben, ahol további csoportok csatlakoztak az ünneplőkhöz, Tóth Zsóka Radnóti-díjas előadóművész szavalata után az ünnepi beszédet Pálmány Béla történész mondta. Megemlékezett arról a közel 4000 hős esztergomiról, akik a forradalom és szabadságharc idején vesztették életüket, és azokról a neves esztergomiakról is szólt, akik sokat tettek a szabadságért. Felemlegette a szónok, hogy Pest után először itt alakult meg Nemzetőrség, akiknek a későbbiek során fontos szerep jutott a stratégiailag nagyon fontos komáromi vár védésében. A történész ezután megemlékezett Besze Jánosról (1811-1892). A liberális politikust és ügyvédet 1848-49-ben Esztergom országgyűlési képviselőjévé választották, majd nemzetőr őrnagy lett Komáromban, ahol népfelkelést szervezett. 1849 júliusában Fejér vármegye kormánybiztosa lett. Világos után bujdosott, majd feladta magát, nehogy bújtatói bajba kerüljenek és előbb halálra, utóbb kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Hat év után szabadult. 1861-től újra Esztergom képviselője az országgyűlésben. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke lesz. Öreg korában nem volt hajlandó elfogadni az állami nyugdíjat, nem akarta ezzel is terhelni az államkincstárat. Példás életet élt, igazi hazafi volt. Pálmány Béla történész beszédét a Kossuth nóta (melyet itt költöttek Esztergomban) záró soraival fejezte be: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Az ünnepi beszéd után ökumenikus imát mondott Ladocsi Gáspár katolikus püspök, valamint Ágoston Csaba református és Missura Tibor evangélikus lelkész. Ezt követően a budapesti osztrák nagykövet, Günter Birbaum koszorúzott, valamint Esztergom város pártjai, szervezetei, egyesületei és iskolái helyezték el koszorúikat a magyar és osztrák katonasírok mellett. Az ünnepség tábori misével fejeződött be.
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által adományozott kitüntetések
2004. március 15-én
Esztergom Díszpolgára
Kottra Dezső agrármérnök, posztumusz kitüntetés
Dr. Kiss-Rigó László püspök
Pro Urbe Esztergom
Porubszky István tanár, posztumusz kitüntetés
Németh Mária tanár
Zrínyi Miklós edző
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Magyarországi Tartományfőnöksége
Esztergomért Emlékplakett
Dr. Baumann Géza orvos
Dr. Bednárik Mária orvos
Forgó Józsefné tanárnő
Homor Lajos főigazgató-helyettes
Major László, a Szentgyörgymező Barátainak Egyesülete elnöke
Müllner Vilmosné óvodavezető
Onagy Zoltán író
Dr. Paulovics Gyuláné Spóner Mária
Szabó Gábor rendőr alezredes
Vereckei Attila tanár
Játszva Megelőzni Közalapítvány
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Rita Fogyatékos Otthona
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.