KISSZÓTÁR

A III. Károly király által 1723-ban alapított központ igazgatási szerven keresztül gyakorolta a mindenkori uralkodó a hatalmát. A Helytartótanács 1786-ig Pozsonyban, majd Budán székelt, felterjesztéseit a Bécsben felállított Magyar Kancellárián keresztül közvetlenül a királyhoz intézte. A 22 tanácsost az uralkodó nevezte ki. Ezért a főpapok, mágnások mellett többször megjelentek köznemesek is. A Helytartótanács elnöke a nádor, akadályoztatása esetén az országbíró volt.

Nemzetőrség

A 12 pont ötödikként „nemzeti őrsereget” követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt. A törvény azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzetőri szolgálatra, akik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben fél jobbágytelekkel vagy ennek megfelelő nagyságú földterülettel rendelkeztek, illetve akiknek évi 100 pengő forint tiszta jövedelmük volt. A nemzetőrségi törvény szerint a nemzetőrség elsődleges feladata „a személyes és vagyonbátorság, a közcsend, a belbéke biztosítása” volt. A nemzetőrség kiképzését a kormány nyugalmazott cs. kir. tisztek és altisztek bevonásával kívánta megoldani, de aktív tiszteket is alkalmazott. A nemzetőrségnek nemcsak a belső rend fenntartásában, hanem a harctereken is jutott szerep, ahová váltásokban vezényelték őket. A váltások időtartama 4–8 hét volt. Ez a megoldás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert mire egy-egy zászlóalj belejött a tábori szolgálatba, már indulhatott is haza.

Tudta-e?

Az 1848-as forradalom győzelme után a magyar országgyűlés törvényben állította vissza „ősi jogaiba” az ország címerét és a nemzeti színeket. Ezek később – a megye címerével – viharos gyorsasággal jelentek meg a márciustól szerveződő nemzetőrségek zászlóin. A nemzetőrség lobogóit a kiállító terület közössége készíttette. A zászlók egységesítésére külön rendeletet hoztak.

1848 törvényei Magyarország legszélesebb rétegét, a jobbágyságot kedvezően érintette. Felszámolták a jobbágyrendszert, megszüntették a robotot és az úrbéri szolgáltatásokat. A tizeddel együtt nem törölték el a szőlődézsmát.

József főherceg nádor sokat tett a magyar gazdaság és kultúra fejlesztéséért, támogatta a mérsékelt reformereket, és igyekezett közvetíteni az udvar felé.

Görgey Artúr, a szabadságharc egyik jeles tábornoka vegyészmérnöknek készült, és több társához hasonlóan a császári hadseregből lépett át a forradalmi haderőbe.

Petőfi Sándor kokárdáját március 15-e előtti éjszaka felesége, Szendrei Júlia készítette..

Forrás: dinero.hu

Nemzeti Múzeum

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc I. Ferenc királyhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjte?ményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, ez a dátum a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási éve. Az adomány pénzben kifejezett értéke 160 000 forint volt, amely akkor igen komoly összegnek számított. Az 1807-es ország?gyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az egyik legjelentősebb adomány Festetics Julianna értékes ásványgyűjteménye volt, ezzel meg?vetette a Természettudományi Múzeum alapját.

Márciusi ifjak

A Pilvax kávéház „közvélemény asztala” körül ülőket nevezték márciusi ifjaknak, akik kirobbantották a pesti forradalmat. Fiatal, radikális értelmiségiek voltak. Nagy részük tagja volt az Ellenzéki Körnek. A csoport egy része a forradalom után a Batthyány-kormány minisztériumaiban hivatalt vállalt, más része a kormány radikális ellenzékének sorait gyarapította. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Irínyi József, Irányi Dániel, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Degré Alajos, Sükei Károly, Lauka Gusztáv, Korányi Frigyes, Hamary Dániel, Lisznyai Kálmán, Kléh István, Nyáry Albert báró, Bérczy Károly, Bozzai Pál, Vas Gereben (Radákovics József), Oroszhegyi József, Vidacs János, Pálffy Albert, Eressy Ákos, Egressy Gábor és Béni, Garay János.

Pilvax kávéház

Pesten az Úri utcában Privorsky Ferenc kávés 1838 márciusában alakította meg a Café Renaissance-ot, melyet később Pilvax Károly vett át. 1848-ban Fillinger János bérelte a kávéházat. Itt tartották megbeszéléseiket a márciusi ifjak. 1848. március 15-e és augusztus között Forradalmi Csarnoknak nevezték. Az eredetit 1911-ben lebontották, relikviáit átmentették a Városház utcai, majd a jelenlegi Pilvax közben levő Pilvax étterembe.

Landerer és Heckenast

A Pest városi nyomdát 1773-ban Bajorországból bevándorolt nyomdász, Landerer János Mihály alapította. Halála után örököse, Landerer Lajos vette át, 1840-ben Heckenast Gusztávot maga mellé véve a nyomda kettejük neve alatt működött. Itt készült a Pesti Hírlap, Kossuth szerkesztésében és a Jókai által szerkesztett Életképek is. Az1848-ban Hatvani, ma Kossuth Lajos utcában álló Horváth ház földszintjén mű?ködött a nyomda.