Kiska megvétózta a himnusztörvényt

A törvény a múlt hét folyamán azért került címlapokra, mert bizonyos értelmezések szerint büntethetővé teszi a magyar himnusz éneklését.

A törvényt többek között hidas képviselők is megszavazták, amiért később bocsánatot kértek.

Kiska visszküldte tárgyalásra a tövényt a parlamentbe, ahogy erre korábban mind Bugár Béla, mind Andrej Danko megkérték.

A törvény meghatározását a jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlennek tartja – tájékoztat a köztársasági elnöki iroda. A törvény kritikusainak elmondása szerint a jogi norma megtiltja más állam himnuszának éneklését vagy lejátszását, amennyiben az adott rendezvényen nincsen jelen a külföldi ország hivatalos küldöttsége.

A törvény kritikusainak elmondása szerint a jogi norma megtiltja más állam himnuszának éneklését vagy lejátszását, amennyiben az adott rendezvényen nincsen jelen a külföldi ország hivatalos küldöttsége. A törvény visszaküldését többek között Andrej Danko, a parlament és az SNS elnöke, valamint Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kérte.

 „Andrej Kiska kifogásolja a rendelkezésnek azon részét, amely a címer sportruházaton való megjelenítésére vonatkozik. A megfogalmazás szerinte nem egyértelmű, mert többféle értelmezést tesz lehetővé, bizonytalanságot okozva ezzel azoknak a személyeknek, akik ezt a rendeletet érvényesíteni szeretnék" – áll a közleményben.

Az államfő például azt kifogásolja, hogy nincs egyértelműen meghatározva a sportöltözet fogalma, ami a jégkorongozók esetében több részből áll, ezért több mindenre vonatkozhat. Ezenkívül Kiska szerint gond van az egyéb grafikai ábrázolások meghatározásával is, a sportmezeken ugyanis legtöbbször szponzorok logói is szerepelnek, amelyek mérete és elhelyezése szerződésbe van foglalva.

Kiska szerint a törvény hatályba lépésének dátuma sem megfelelő, mivel a jégkorong világbajnokság május 15-én kezdődik, és a mezek készítői nem tudták objektíven felmérni, hogy megszavazzák a törvényt, ezért aztán a mezek gyártásánál erre nem tudtak figyelni. „A jogbiztonság érdekében a törvényalkotóknak egy későbbi hatályba lépési időpontot kellett volna választaniuk" – jelentette ki Kiska.

Kiska úgy véli, hogy az elfogadott jogszabály megbontja az állami jelképekről szóló törvény terminológiai egységét, mivel az állami címer stilizált ábrázolását alapjában véve az állami címer színek nélküli megjelenítéseként definiálja. Kiska emlékeztet, hogy az alkotmányban szereplő állami jelképek között nincs szó erről a kifejezésről, és arról, hogy ugyanolyan védelmet élvezne, mint a többi jelkép. „Az elfogadott törvény rendezi a nemzeti jelkép fogalmát is, amelyből – ellentétben az állami címerrel vagy a stilizált állami címerrel – hiányzik a hármas halom és a kettős kereszt definiálása" – tette hozzá.

Az állami jelképekről szóló törvényjavaslatot az SNS terjesztette a parlament elé, mintegy reakcióként a jégkorong-válogatott mezén megjelenő logóra. A jogszabállyal a párt az állami jelképek fokozottabb védelmét akarta elérni. A jogszabály így olyan új kifejezésekkel gyarapodott, mint a „stilizált állami címer” vagy a „nemzeti jelkép”. Módosítja az állami himnusz kérdéskörét is.

A himnusszal kapcsolatban Kiska elmondta, hogy a módosításnak nincs világos és ésszerűen megmagyarázható célja. Danko szerint senki nem tiltja meg az idegen himnuszok éneklését, de nyitott kompromisszumot kötni.