Kiska: a menekültkérdés Szlovákia jelleméről szól

Az államfő szerint továbbra is napirenden kell tartani a kérdést az országban. „Nem a kvóták és az Európai Unió miatt, hanem a segítségre szoruló emberi lények és magunk miatt is” – mondta. Az elnök szerint a menekültkérdés fokozatosan lett belpolitikai probléma is. „Hozzánk nem jöttek a bevándorlók, át sem haladtak rajtunk. Már hónapok óta nagy számban érkeztek Európába, de Szlovákiába senki nem törekedett. Szenvedésük és haláluk távolinak tűnt. Az az igazságos, ha megemlítjük, a menekültkérdés akkor vált mindennapi témává, amikor únióbeli partnereink segítséget kértek tőlünk” – fogalmazott az elnök. Zavar-e bennünket, hogy az alapvető emberiesség és szolidaritás alapján befogadjunk az ötmilliós Szlovákiába pár száz vagy ezer férfit, nőt és gyermeket, akik bizonyíthatóan háború és üldözések elől menekültek el – vetette fel a kérdést beszédében. Kiska szerint az, hogy Szlovákiában is van szegénység, és vannak régiók, ahol magas a munkanélküliség, nem jelenti azt, hogy ezekre hivatkozva elzárkózhatunk a segítségnyújtás elől. „A menekültekről beszélek, akik szenvedéseit gyakorta nem is tudjuk elképzelni” – mondta, hozzátéve, hogy a gazdasági bevándorlókat viszont minél hamarabb vissza kell juttatni a saját, biztonságos országukba. Az elnök nem tart attól, hogy pár ezer bevándorló megváltoztatná az ország jellegét. Annak is tudatában van, hogy a menekülők között lehetnek biztonsági kockázatot jelentő emberek, de „senki nem ment fel bennünket annak kötelessége és joga alól, hogy a menedéket kérőket ellenőrizzük”. Az elnök egyetért azzal, hogy elsősorban azoknak az országoknak a problémáját kell megoldani, ahonnan a menekülők érkeznek. „Ezzel mindenki egyetért, ez azonban nem válasz arra, amit kezdjünk azokkal, akik már Európában vannak. Megszámlálhatatlan mennyiségben, méltatlan körülmények között” – mondta. Az elnök elítélte az idegengyűlölő, rasszista megnyilvánulásokat. Szerinte az ismeretlentől való félelem természetes, ám ha minden embert megbélyegzünk a bőrszíne vagy az eltérő kultúrája miatt, az nem természetes félelem, az rasszizmus és idegengyűlölet – mondta. Az elnök azzal zárta beszédét, Európának egyezségre és szolidaritásra van szüksége ebben a helyzetben. „Senki, akinek szíve van, nem akar ennyi emberi szerencsétlenséget, szenvedést, halált végignézni. Európának, s benne Közép-Európának sem segít, ha felélesztjük a régi és új tagállamokra, vagy a keleti és nyugati országokra való felosztást. A megegyezés mindannyiunk érdeke” – tette hozzá.