Kisebbségi jelentés: így látja a kormány

A nemrég tárcaközi egyeztetésbe utalt jelentés egyik fő baja, hogy csak ténymegállapításokat tartalmaz, véli Petőcz Kálmán, a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsának tagja, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke. „Nagy része olyan adatokból áll, amelyeket máshol is megtalálhatunk, illetve benne vannak más, korábbi jelentésekben. Nem találom benne a hozzáadott értéket” – mondta lapunk kérdésére Petőcz.

Puszta megállapítások

A jelentés az utóbbi időszak legfontosabb kisebbségvédelmi intézkedésének az antidiszkriminációs törvény elfogadását említi. Petőcz szerint ez kevés. „Egy ilyen jelentéstől azt várnám, hogy nemcsak konstatál, hanem leírja, mit tesz vagy mit tenne a kormány ennek gyakorlati megvalósításáért, gondolok itt arra, hogy például milyen modelleket kínál fel az önkormányzatoknak vagy a magánszférának, hogy a nemzetiségi alapú megkülönbözetést csökkentse” – fejtette ki Petőcz. A jelentés bevezetőjében egyébként megemlíti, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatalának egyik feladata a jelentéssel éppen ez lenne. „Nyomon követi, elemzi és kiértékeli a kisebbségi jogok betartását” – mutat rá a szöveg. A jelentés a kisebbségeket érintő tavalyi törvénymódosítások közt említi a közoktatási törvény módosítását, amelynek egyik következménye, hogy minimális osztálylétszámokat határoznak meg az iskolákban, így azok az iskolák, amelyekben kisebb létszámú gyereket íratnak, nem nyithatnak osztályokat. Az intézkedés sok kisiskola létét veszélyezteti, ezért tavaly ősszel a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Híd és az MKP tüntetést tartottak Pozsonyban, a parlament előtt, amelyen szimbolikusan eltemették a kisiskolákat. A jelentés mindezek ellenére sem a tiltakozásokról nem tesz említést, sem arról, milyen hatással lehet az említett törvénymódosítás a kisebbségi iskolarendszerre.

Civilek és joghézagok kizárva

A kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény nincs összhangban – a vasúttársaság egyebek mellett ezért nem hajlandó eleget tenni azoknak a kéréseknek, amelyek a magyar vasúti helynévtáblák elhelyezését követelik. A szükséges törvénymódosítás javaslatát a Híd tavaly benyújtotta a parlamentbe, a kormányzó Smer viszont nem támogatta, ezért lemondatták A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost.

A jelentés ugyan megemlíti A. Nagy távozását (mint írják: saját kérésére mentették fel hivatalából), azt viszont nem, hogy egy kisebbségi jogokkal kapcsolatos probléma miatt távozott. A joghézag ugyanakkor feszültséget okoz a társadalomban – ezt jelzik a civil táblaállító akciók, amelyekből tavaly jó néhány eset volt (például Ekelen).

Az aktuálpolitikai eseményeket a kisebbségek helyzetéről szóló jelentés nem hagyhatja figyelmen kívül, véli Petőcz. „Azért született annak idején egy ilyen feladat, hogy a jelentés valós képet adjon a szlovákiai kisebbségek helyzetéről” – magyarázta. Azt is hiányolja, hogy a jelentés nem értékeli a kisebbségi miniszterelnök-helyettes posztjának megszüntetése óta eltelt kétéves időszakot, amelyben a kisebbségi kormánybiztos vette át a jogkörök egy részét. A jelentés ajánlásokat sem tesz az egyes állami szerveknek a kisebbségi jogokkal kapcsolatban.

Hiányzó magyar vélemény

A jelentés a legnagyobb szlovákiai nemzetiség szakértői nélkül készült. Ennek két fő oka van: a kormánybiztos hivatalában nem dolgozik magyar kisebbségi szakértő, a kisebbségi bizottság öt magyar tagja pedig tüntetőleg nem vesz részt hasonló munkában.

A nemrég tárcaközi egyeztetésbe utalt jelentésen látszik, hogy a kormány szempontjai és igényei szerint készült, véli Petőcz Kálmán. Nincsenek benne ajánlások, csak ténymegállapítások. „Talán az lenne a korrekt, ha megmondanák, hogy ez csak a kormány álláspontját tükrözi, mert úgy tesznek, mintha a kisebbségeket bevonták volna a munkába, de ez nem igaz” – szögezte le Petőcz.

A bizottság öt magyar tagja azóta nem működik együtt a kormányhivatallal, mióta szavazati jogukat egyre csökkentették, így a testületben a majd félmilliós magyar kisebbség küldöttei ugyanakkora súllyal rendelkeznek, mint a néhány száz fős szerb vagy az alig nagyobb orosz vagy morva kisebbség küldöttei.

Nyilvánvaló, hogy a jelentés rossz, de nehéz megítélni, helyes-e a magyar bizottság hozzáállása. „Egyrészt kifejezésre juttatják, hogy nem hajlandók ilyen játékszabályok szerint játszani, másrészt, ha senki nem szól hozzá, akkor az olyan, mintha egyetértenénk vele. Ez elég faramuci helyzet” – vélekedik Petőcz.