Kisebbségi holtpont

Kormányon és ellenzékből is próbálkoztak már magyar pártok egy kisebbségikultúra-támogatási törvény elfogadtatásával. A keddi szavazás volt azonban az első, amikor a javaslat egészen a parlamenti szavazásig eljutott – általában már a korábbi egyeztetéseken megbukott. Az első komolyabb próbálkozás a második Dzurinda-kormány idején történt, amikor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vezetésével dolgoztak ki egy javaslatot. Ez a törvény a mostanihoz hasonlóan egy állami alap létrehozásával számolt. A felvetést akkor a pénzügyminisztérium arra hivatkozva ellenezte, hogy elképzelhetetlen, hogy a költségvetésből évről évre egy konkrét összeget különítsenek el kisebbségi kultúrára. A tervezet nem jutott a kormány elé. A törvény hiányát a második Dzurinda-kormány azzal „kárpótolta”, hogy 2006-ban, a kormányzás utolsó évében az addigi összeg kétszeresét, 160 millió koronát (5,3 millió eurót) fordított kisebbségi kultúrára. A Fico-kormány ezt az összeget a korábbi szintre csökkentette. Chmel is kidolgoztaJelentősebb változás akkor történt a kisebbségi kultúra támogatásában, amikor 2011-ben a Radičová-kormány megerősítette az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes pozícióját, és a kisebbségi kultúra támogatását a kulturális minisztériumtól a kormányhivatal vette át. Rudolf Chmel, a Híd által jelölt emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes azonban nem gyakorolhatott teljes ellenőrzést a pénzosztási folyamat felett, a végső döntés ugyanis a kormányhivatal vezetőjének kezében maradt. Chmel elkezdte az új kultúratámogatási törvény kidolgozását, amely közép- és hosszú távú támogatást is biztosított volna a pályázók számára. Tervezetét támogatta a kormány tanácsadó szerve, a kisebbségi bizottság is, a Radičová-kormány bukása miatt azonban soha nem került a kabinet elé. Van mintaA második Fico-kormány megalakulása után az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes pozícióját megszüntették, a helyén keletkezett űrt a kisebbségi kormánybiztos intézményének létrehozásával próbálták orvosolni. A támogatási rendszer új alapokra helyezése ebben az időszakban nem került szóba. A Híd azután vetette fel újra a témát, hogy a párt által jelölt kormánybiztos, A. Nagy László lemondott, helyére pedig a kisebbségi ügyekben addig semmilyen szinten nem tevékeny Mária Jedličková került. Az új törvényjavaslat a kulturális minisztérium által kidolgozott és elfogadtatott Művészeti Alap koncepciójából indult ki – a döntés itt az állami hivatalnokok kezéből a szakmai szervezetek által delegált szakértői bizottságok kezébe kerül. A javaslat számolt a kisebbségi kultúrára fordítandó összeg emelésével is, a jelenlegi 3,9 millió euró helyett 8 millióra növekedett volna. Átláthatatlan elbírálásA jelenlegi törvény a kormányhivatal támogatási rendszerét egységesen szabályozza, ide tartozik például a sport fejlesztéséért felelős kormánybiztos által koordinált rendszer is. A kisebbségekre szánt összeget az állami költségvetési törvényben határozzák meg évről évre. Az érdeklődés jelentős (idén 1222 projektet támogattak), ám az elbírálás feltételei átláthatatlanok: a szakmai bizottságok tagjait a kormányhivatal vezetője nevezi ki, és az ő kezében van a végső döntés is a pályázatokról, miközben döntéseit nem köteles megindokolni. A kormányhivatal támogatási rendszere jelenleg a szlovákiai magyar kulturális intézmények legfőbb anyagi forrása, számos irodalmi, színházi, képzőművészeti és egyéb szervezet egyedül innen teremtheti elő a munkájához szükséges anyagi feltételeket.