Kisebbségi bizottság erős háttérlobbival

Pozsony |

<p>Ma választják meg a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa mellett működő Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága tagjait.</p>

A kormányhivatalban 127 hazai kisebbségi szervezet (polgári társulások, egyházak, alapítványok stb.) regisztrált a mai jelölőgyűlésre, kilencvennyolc választóküldöttel. A jelölő szervezetek neve és az általuk delegált küldöttek kapcsolata nem nyilvános, vagyis nem tudni, ki kit jelölt. Ami viszont biztos, hogy néhány küldött egyszerre több szervezetet is képvisel. A jelöltek közt vannak olyanok is, akiket egyszerre ötven szervezet is támogat.

Többmandátumos küldöttek

Összesen tizenkét olyan küldött lesz a választógyűlésen, aki egynél több szavazattal rendelkezik. A legtöbb mandátumot birtokló küldöttet ötven szervezet bízta meg. Többen vannak olyanok is, akik 30-30 szavazattal rendelkezhetnek, mivel annyi szervezet áll mögöttük. Az általuk preferált jelöltek biztos befutók lehetnek. A szavazás viszont titkos, vagyis nem tudni, kire adják majd voksukat a küldöttek.

A kormányhivatal szerint az efféle szavazás nem szabályellenes. „Ez nem tekinhető a törvény megszegésének, nincs megtiltva” – válaszolta Juhász László vezérigazgató lapunk azon kérdésére, hogy a kormányhivatal a rendszer kidolgozásakor számolt-e a többmandátumos küldöttekkel.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a körülbelül félszáz tagszervezetet összefogó Szlovákiai Magyarok Kerekasztala tagszervezetei figyelmébe ajánlott öt bizottsági tagjelöltet (Pék László, Orosz Örs, Öllös László, Hrubík Béla, Géresi Róbert), és helyetteseiket (Zsille Béla, Mézes Rudolf, Szabómihály Gizella, Cúth Csaba, Farkas Zsolt). Nagyon valószínű, hogy a Kerekasztal küldötte egyike azoknak, akik ötven mandátummal rendelkeznek.

Mit tehet a bizottság?

A nemzeti kisebbségi és etnikai bizottság a kormány közvetett tanácsadó szerveként ajánlásokat tehet a felettük álló tanácsnak bizonyos kérdésekben. A nemzetiségek képviselői maguk döntenek az adott kisebbséget érintő ügyekben, véleményük kötelező érvényű a bizottság felett álló tanács számára akkor, ha egy adott kisebbséget illetően fogalmaznak meg véleményt, vagy ha az összes kisebbséget egyaránt érintő kérdésben döntenek, háromötödös többséggel. Ha csak egyszerű többséget szerez egy javaslat, az a tanács számára nem kötelező érvényű. A tanács a kormánynak továbbítja az állásfoglalást vagy az ajánlást. Olyan kérdésekben, amelyek valamennyi kisebbséget egyaránt érintik, az egész bizottság véleménye számít, hangsúlyozta Juhász László. „Ha a ma megválasztandó öt magyar tag például úgy döntene, hogy az államnyelvtörvény módosítására tesz javaslatot, azt az egész bizottságnak jóvá kell hagynia” – tájékoztatott a főosztályvezető. Hozzátette, ha a felhozott példa valósággá válna, és a bizottság háromötödös többséggel fogadná el, a kormányülésen az ajánlással foglalkozniuk kellene a minisztereknek. A kormány az ajánlást aztán leszavazhatja, tudomásul veheti vagy megszavazhatja. Utóbbi esetben kormányjavaslat formájában kerülhetne a parlament elé az adott törvénymódosító javaslat.

A bizottság tagjai

A nemzeti kisebbségi és etnikai bizottságban többek között helyet foglalnak a nemzetiségek által jelölt tagok (23 személy). Öten a magyar, négyen a roma, ketten-ketten az ukrán, a cseh és a ruszin kisebbség képviseletében, egy-egy tag pedig a lengyel, a zsidó, a szerb, a horvát, a bolgár, a német és a morva kisebbség jelöltjeként.

A bizottság tagja rajtuk kívül az elnök, aki ez esetben Rudolf Chmel kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes, továbbá a kormányhivatal emberjogi és nemzeti kisebbségi főosztályvezetői (Petőcz Kálmán és Juhász László). A bizottság tagja még egy-egy főosztályvezető a kulturális, az igazságügyi, a munka- és szociális, a külügy-, a belügy-, és az oktatásügyi minisztériumból. Ők szavazati joggal nem rendelkeznek, mivel a kormányt képviselik a bizottságban, mondta el Juhász. „A törvényességet felügyelik, vagyis az egyes minisztériumok szemszögéből tanácsokkal tudják ellátni a bizottságot munkája során” – tájékoztatott a főosztályvezető.

A jelölőgyűlések a héten már folynak, tegnap választották meg a bizottság cseh, ruszin és ukrán tagjait. A bizottság alakuló ülése június első napjaiban várható.

További részletek nyomtatott kiadásunkban.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?