Kire szavaz a magyar diák, a nyugdíjas vagy az állástalan?

Melyik párt táborában van több magyar munkanélküli, vállalkozó vagy diák? Ezek azok az adatok, amelyekre egy klasszikus közvélemény-kutatás nem tud választ adni. A havonta közölt felmérésekből legfeljebb annyi olvasható ki, hogy a Híd vagy az MKP aktuálisan hány százalékon áll, ám a minta szűkössége miatt mélyebbre nem lehet hatolni. Ezek a mérések általában ezer ember megkérdezésével készülnek, ami pont elég a reprezentativitáshoz – ha a minta leképezi a főbb országos demográfiai-társadalmi arányokat –, ám az ezer válaszadó közül csak nagyjából 90 magyar, ebből 60-70 pártválasztó. Ez még mindig rendben van, hiszen kb. 9% a magyarság aránya, ám ez a mintán belüli minta már túl kicsi – így nem reprezentatív – ahhoz, hogy a magyar választók összetételét vizsgáljuk.  Éppen ezért érdemes a 2016-os választások exit pollja után nyúlni, ha mélyrehatóbb adatsorokat szeretnénk kapni. A választások napján a Focus ügynökség kérdezőbiztosai országszerte 20 ezer szavazó véleményét kérték ki, közülük 1613 volt magyar nemzetiségű (vagyis csak magyarból másfélszer annyi volt, mint máskor egy egész felmérésben a megkérdezettek száma). A nagyobb minta mellett az exit pollok másik előnye, hogy módszertani okokból pontosabb képet nyújtanak. Nem egy hipotetikus („Ha a múlt hétvégén lett volna a választás, kire szavazott volna” – hangzik a standard választásközi felmérések kérdése), esetleg egy jövőben eldöntendő kérdésre kell válaszolni, hanem a valós, pár perccel korábban leadott szavazatot kell anonim módon „bevallani”.  MKP–Híd 48:36A Focus exit polljának alapadatai szerint az MKP választóinak 96%-át a magyarok adták, míg a Híd szavazóinak 43,7%-a volt magyar nemzetiségű, 53,8% pedig szlovák. Vagyis a mérés alapján először fordult elő, hogy a Hídra több szlovák szavazott, mint magyar. Az MKP 2010 óta nem tudta bővíteni táborát, igaz, az szinten maradt – „csak” éppen 5% alatt. A Híd tábora 2010 óta folyamatosan zsugorodott, az exit poll alapján pedig a csökkenés főleg a magyar szavazók között jelentős.   [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"284030","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"381","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Ha nézőpontot váltunk, és csupán a magyar választók döntését szemléljük, akkor azt látjuk, hogy az MKP és a Híd együtt a magyarok által leadott voksok 83,1%-át szerezte meg – avagy, minden hatodik magyar szlovák pártra szavazott. A magyarok 47,5%-a az MKP-t választotta, a Hídra 35,6%-nyi voks érkezett. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre a magyarok 0,9%-a szavazott. Az MKP a nők között volt népszerűbb. A magyar férfiak 38,6%-a Hídra, 44,5%-a az MKP-ra voksolt, a nők 33,3%-a választotta Bugár Béla pártját, 50,5%-a pedig a Berényi József vezette listát.  Érdekesebb eredményeket hozott a kor, valamint a végzettség szerinti eloszlás. Ezzel kapcsolatban ugyanis állandósult egy percepció, melyet pár korábbi felmérés, valamint a választói attitűdök kikövetkeztetése formált, erősített. Általános elemzői és publicisztikai vélekedés szerint az MKP táborában felülreprezentáltak a falusi, idősebb és alacsonyabb végzettségű szimpatizánsok, míg a Híd inkább a városokban, a fiatalabbak és a magasabb végzettségűek között népszerűbb. Ezt a vélekedést erősítette a kevés számú szlovákiai magyar felmérés is. 2013-ban a Híd éppen a Focus ügynökségnél rendelt magyar mintás közvélemény-kutatást. A 741 fős mintán rögzített mérés alapján az alapiskolát végzettek között 33%:28% volt az arány az MKP és a Híd szavazói között, a diplomások között viszont a Híd vezetett 7,5%:5,6% arányban. A nyugdíjasok között pedig egyértelmű MKP-s fölény mutatkozott akkor (33%:17%).   [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"284031","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"220","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Megváltozott táborok A 2016-os választás nagy magyar mintás exit pollja a fenti percepciókhoz és a korábbi kutatásokhoz képest alapvető elmozdulást mutat. A mérés alapján az MKP sokkal népszerűbb volt konkurensénél a diákok, a fiatalabb korcsoportok és a diplomások között, mint a Híd. Míg a 60+ korcsoportban viszonylag kiegyenlített lett a két párt támogatottsága (a nyugdíjas generációk 46,3%-a az MKP-ra, 39,3%-a a Hídra szavazott), addig a 18–39 év közötti kategóriában kétszeresre nőtt a különbség: a fiatalabb magyar szavazók 54,2%-a Berényiéket, 25,1%-a a Bugár vezette listát részesítette előnyben. A magyar nemzetiségű diplomások között szinte pontosan ugyanilyen arányt látunk: 50% az MKP-ra, 26,6% a Hídra szavazott. Az adatok alapján minél fiatalabb magyar választóról van szó, annál valószínűbb, hogy 2016-ban az MKP-ra voksolt. S ugyanez igaz a végzettségre is: minél magasabb végzettségű, annál esélyesebb, hogy a Híddal ellentétben az MKP-t részesítette előnyben.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"284032","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"428","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]  Az összevetés a 2012-es parlamenti választás exit polljával alátámasztja a fenti elmozdulást. Amíg a 39 év alatti korosztálynál 2012-ben fej-fej mellett állt a két párt (MKP 44,8%, Híd 42,1%), addig tavaly ugyanebben a korosztályban a kettő az egyhez arány alakult ki az MKP javára. Még nagyobb az interetnikus párt vesztesége a diákok körében. 2012-ben még a magyar diákok kereken 50%-a voksolt rájuk, az MKP-ra 41,2%, 2016-ra földcsuszamlásszerű elmozdulás történt: 23,3% szavazott a Hídra, míg a magyar diákok 57,5%-a az MKP-t preferálta.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"284033","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"302","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]  A kutatás csak a szociodemográfiai csoportokon belüli népszerűségi állapotokat rögzíti, az egyes kategóriákban mutatkozó változások miatt viszont adódik a kérdés: mi indíthatta be a változást? Az összesített adatokból is azt látjuk, hogy a Híd az utóbbi hat évben választásról választásra veszít magyar szavazóiból, táborát nézve magyardominánsból teljesen multietnikussá vált. Az exit pollok alapján úgy tűnik, főként a fiatalabb és a magasan képzett magyar választók pártoltak el tőle. Érdemes lenne ennek okait mélyebben kutatni, konkrét felmérések nélkül ugyanis csak hipotézisek állíthatók fel.  Hipotézis helyett álljon itt egy beszédes adatsor. Míg a Híd listáján az első tízben (akár a listát, akár a preferenciavoksok utáni végső erősorrendet nézzük) nem volt új, fiatal politikus, addig az MKP kínálatában megjelentek új arcok. Menyhárt József – aki a választás után pártelnökké avanzsált – például harmadik lett a voksok alapján (eredetileg 4. volt a listán), Orosz Örs a kilencedik helyről az ötödikre „karikázta fel” magát, az első tízben végzett még az eredetileg 20. helyen induló Nagy Dávid is. Vagyis az MKP a kínálati oldalon sikeresebben tudott megjeleníteni fiatal jelölteket, részben a civil vonalról is behozva őket.  A folyamatok értelmezését megnehezíti az is, hogy nagyon kevés az összevethető kutatás, és ezek módszertana is változó. Így az is lehet, hogy ami radikális változásnak tűnik, valójában enyhébb elmozdulás, csak épp valamelyik mérés torzít.  A választás oka Miért szavaztak az adott pártra? – szólt az exit poll következő kérdése, a felkínált lehetőségekből egyet lehetett választani. Az MKP esetében a domináns ok a kisebbségi program – a pártra szavazók 54,5%-a ezt nevezte meg indoknak. Bugárék magyar választóinál szintén a kisebbségi program áll az első helyen, ám feleakkora értékkel. A Hídnál kiemelkedik a pártvezér és pártszemélyiségek kategória: 15,6%-nyi magyar választó főleg Bugár Béla személye miatt döntött a későbbi kormánypárt támogatása mellett. Ez összehasonlítva a többi párttal is, messze a legmagasabb adat.  Végezetül nézzük meg, mit mutatnak a szavazói hűséget mérő adatok, amelyek arra is választ adhatnak, milyen átjárás volt a magyarokat megszólító két párt között. Az MKP választóinak 70%-a voksolt négy évvel korábban is a pártra, a Híd magyar választóinál a korábbi pártválasztók aránya 76,6%. A szavazók átcsábításában Berényiék voltak sikeresebbek, az MKP 2016-os táborában 15,2%-nyi korábbi Híd-szavazó is található, míg Bugárék választói között 8,9% azok aránya, akik 2012-ben az MKP-ra adták le voksukat. Ezek az adatok egyben azt is mutatják, hogy a Híd magyar táborának zsugorodásából csak korlátozott mértékben tudott profitálni az MKP, a távozók egy része a szlovák pártoknál kötött ki, a választások regionális bontású adatai alapján pedig egy másik részük a választásoktól távol maradók népes dél-szlovákiai táborát gyarapította. Az exit poll szerint az „átvándorlásnál” jelentősebb volt a két tábor szerkezeti változása.  Mit keresnek a szlovákoknál? Ezek után érdemes szemügyre venni, a szlovák pártokat támogató magyarok milyen társadalmi csoportokból érkeztek, és milyen okokból választottak szlovák listákat. A jobboldali szlovák pártokra főként a fiatalabb magyarok szavaztak. Az MKP és a Híd mögött egyébként a Smer volt a legerősebb (3,7%), maga mögé utasítva az OĽaNO-Novát (2,6%), a Sme rodinát (2%), az SaS-t (1,7%) és Kotlebáékat (1,2%). A szélsőségesek a fiatalabb magyar választók között voltak népszerűek (3,1%-nyi magyar szavazó a 40 alatti korcsoportban), hasonlóan a Sme rodinához (3,5%). Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a pártonkénti bontásban a szlovák pártoknál már nagyon kis számokkal dolgozunk, így sokkal jelentősebb lehet a statisztikai tévedés lehetősége.  Ellenben a választás megindoklásánál még értelmezhetőbb számaink vannak, itt ugyanis a nem magyar pártra voksoló magyarok tábora egyben szerepel. A 16%-os csoporton belül elenyésző azok aránya (2,6%), akik a kisebbségi program miatt dobták az urnába valamelyik szlovák párt listáját. A „szlovák csoportban” három választási ok a legerősebb, és mindhárom szignifikánsan magasabb értéket képvisel, mint a magyar pártoknál: a szociális program (18,4%), a korrupcióellenes program (17,3%) és a gazdasági program (15,8%). Vagyis a magyar pártoktól eltávolodó magyar szavazókat alig érdeklik a kisebbségi kérdések, ám az MKP és a Híd által kínáltnál erősebb szakpolitikai programokat keresnek.  Az elemzés a Kisebbségi szemle 2017/1 számában megjelent tanulmány rövidített változata.