Kiosztották az amnesztiákkal kapcsolatos ügyeket

A Pozsonyi III. Járásbíróságon tegnap délelőtt véletlenszerű kiválasztással két büntetőbíró kapta meg az átfogóan csak ifj. Michal Kováč elrablásaként emlegetett ügyeket. Valójában ugyanis két külön ügyről van szó: egyik maga az emberrablás, a másik pedig az elnök fiának megfigyelése.

Bírók akcióban

Ifj. Michal Kováč elrablásának ügyét Karol Posluch, az úgynevezett Mercedes-ügyet pedig Roman Fitt bíró kapta meg. David Lindtner, a Pozsonyi III. Járásbíróság elnöke szerint ettől kezdve kizárólag az érintett bírók hatáskörébe tartozik, hogy a két ügyben hogyan járnak el. Hozzátette, rendkívül terjedelmes aktákról van szó (összesen mintegy 2 ezer oldalas a vádirat), így azok áttanulmányozása is az átlagosnál több időt igényel. Tegnap Ivan Lexa leadta Lindtnernek az útlevelét, állítása szerint a sajtó nyomására és a kialakult hisztéria miatt döntött így. Lexa az 1998-ban indított eljárás elől Dél-Afrikába szökött, ahonnan csak hosszas kiadatási folyamat után hozták haza. Ráadásul ma már több családtagja is hosszabb ideje Mexikóban él, Szlovákiának pedig nincs kiadatási szerződése ezzel a közép-amerikai állammal.

A Mercedes-ügy annak a titkosszolgálati autónak az esetét takarja, mellyel a szolgálat megfigyelte ifj. Michal Kováčot, mielőtt elrabolták. Nem sokkal később megsemmisítették a járművet.

Krajčí is készülhet

A mečiari amnesztiák eltörlésével a Gustáv Krajčí ellen kezdeményezett eljárást is újraindíthatják. Krajčí a HZDS belügyminisztereként meghiúsította az 1997-es népszavazást, mivel meghamisította a szavazócédulákat, vagyis a központi választási bizottság utasításával ellentétes szavazócédulákat nyomtatott. „Mivel az Alkotmánybíróság döntése érvényes a Pozsonyi I. Járásbíróságon leállított népszavazási ügyére is, a bíróság elnöke tegnap véletlenszerű kiválasztással Roland Kemény bírót bízta meg az üggyel” – közölte Pavol Adamčiak. „A koalíció és az ellenzék megtalálta azt a közös ügyet, mellyel elterelhetik a figyelmet a társadalom súlyosabb problémáiról” – így reagált a TASR hírügynökségnek Krajčí.

Az elcsalt népszavazás

Az 1997-es népszavazás eredetileg a NATO-hoz való csatlakozásra vonatkozott. Időközben az ellenzék elegendő aláírást gyűjtött össze, mellyel az államfő közvetlen megválasztását akarták elérni, mivel a parlamentben patt helyzet alakult ki a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban. Michal Kováč államfő 1997. május 23. és 24-re összevonva írta ki a népszavazást. Három kérdés a NATO-csatlakozásra, egy pedig az államfő megválasztásának módjára vonatkozott volna. Döntését kétszer is megtámadta a kormány az Alkotmánybíróságon.

Gustáv Krajči a Központi Választási Bizottság utasítása ellenére csak három, a NATO-csatlakozásra vonatkozó kérdést tartalmazó szavazócédulát nyomtatta ki. „A szavazócédulák módosítása miatt vállalom a felelősséget, háromkérdéses cédulákat nyomtattattam, hogy a lakosságot ne vezesse félre a negyedik kérdés” – mondta akkor Krajčí. Pár nappal később a négy kérdést tartalmazó szavazócédulákat is kinyomtatták, de a szavazáskor óriási volt a fejetlenség, a végeredmény pedig az lett, hogy a szavazásra jogosult lakosság 10%-a járult az urnákhoz.