Kína eddig felszívta a világ szemetét – ennek vége

A fejlett országokban nagy az ijedelem és a tanácstalanság azt követően, hogy Kína bejelentette, január 1-jétől nem vesz át bizonyos típusú hulladékot. A legtöbb exportőr országot annak ellenére váratlanul érte a döntés, hogy Kína már korábban jelezte, a jövőben csak a jó minőségű importszemétre tart igényt, és inkább a sajátjának az újrahasznosítására koncentrál.

Kína – elsősorban környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva – közölte a Kereskedelmi Világszervezettel, hogy nem kíván többé „a világ szeméttelepe” lenni. Korábban a kínai feldolgozóipar fölszívta a világ szemetét, az ország évekig világelső volt az újrahasznosítható anyagok importjában. Az Egyesült Államok két éve 16 millió tonna szemetet küldött a kínaiaknak, mely óriási üzletágnak bizonyult, összértéke elérte az 5,2 milliárd dollárt. 2016-ban az ázsiai ország 46 millió tonna szemetet importált, ebből több mint 7 millió tonna volt a fejlett országokból származó műanyaghulladék. Iparági szakértők több országban arra figyelmeztettek, hogy a kínai döntés káoszt és összeomlást okozhat.

Brüsszel is reagálni kényszerült a szemétimport kínai stopjára. Meghirdette, hogy 2030-ig a forgalomba kerülő csomagolás újrahasználható vagy újrahasznosítható lesz, az egyszer használatostól pedig végleg elbúcsúzhatunk. Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, s kevesebb mint 30%-át gyűjtik be újrahasznosítás céljából.

Sólymos László környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta, egyelőre Szlovákiában nincs ok aggodalomra a kínai tilalom miatt. Az ország 120 000 tonna műanyaghulladékot termel, ami összeurópai viszonylatban nagyon kevés. A miniszter kiemelte, az első lépés a szelektálás; a kihívást a feldolgozott hulladék piacra dobása jelenti. Ebben a vonatkozásban okozhat némi gondot a megváltozott helyzet a világpiacon. Ma még nem lehet megjósolni, hogy Szlovákiát mennyiben érinti majd az átrendeződés. Sólymos úgy véli, lesz egy átmeneti időszak a világpiacon, de remélhetőleg rövid időn belül az egyes országok megoldást találnak. A prioritás Szlovákiában egy hatékony rendszer kiépítése: a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése és a hulladék feldolgozása.
 

A környezetvédelmi miniszter szerint a műanyag-hulladékból előállított termékeknek is meg kell találniuk a saját piacukat. A körforgásos gazdaságban, ahol a hulladék hasznosul és visszakerül a gazdasági körforgásba, meg kell keresni – vagy megteremteni – annak lehetőségét, hogy az iparban is legyen kereslet, véli Sólymos. Részben megoldást jelent, hogy Zólyomba érkezik egy új befektető, mely az ország műanyaghulladékának az egynegyedét képes feldolgozni.

Másfél éve már akkreditált szervezetek (OZV) felügyelik, hogy a szelektálás szakszerűen és hatékonyan történjen, együttműködnek az önkormányzatokkal is. Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere szerint a hatékony szelektívhulladék-gyűjtés kedvező a lakosok számára is, mert csökkenhet a szemétdíj. Komáromban egy tonna osztályozatlan hulladék elhelyezése 24 euró, ha szelektált, akkor ingyenes. Fokozatosan nő a fogyasztás a városban, ezáltal a lakosok egyre több szemetet termelnek. Ennek következtében a költségek is arányosan növekednek. Az alpolgármester, mióta a közvetítő szervezet (OZV) felügyeli a szelektív hulladék elszállítását, nem tapasztalt fennakadást.