Kik kérvényezhetik a kárpótlást?

Pozsony. December 2-ig az igazságügyi minisztériumban azok a személyek igényelhetik a kárpótlást, akiket a második világháború alatt a náci törvények alapján a Német Birodalom területén vagy máshol létesített koncentrációs vagy munkatáborba hurcoltak; elhurcolás céljából elfogtak és gyűjtőtáborba szállítottak; faji vagy vallási hovatartozásuk miatt üldöztek, ezért bujkálni kényszerültek. Feltétel, hogy a náci koncentrációs táborokba és fogságba hurcolt személyeket ért néhány sérelem enyhítéséről szóló jogszabály hatályba lépésekor (1999. december 1.) az igénylő Szlovákia állampolgára volt, és állandó lakhelye is Szlovákiában volt – közölték lapunkkal a tárca kárpótlási osztályán. Néhány olvasónk ugyanis érdeklődött a kárpótlás feltételei iránt. A minisztériumban megerősítették: csak egyetlen – a 305-ös számú – kárpótlási törvény létezik, a jogszabály viszont módosult idén tavasszal. František Mikloško kereszténydemokrata politikus néhány kollégájával azért terjesztette elő a módosítást, mert az eredeti törvény azokra nem vonatkozott, akiket a háború alatti Csehország területéről hurcoltak el, és azokat sem lehetett kárpótolni, akiket magyar állampolgárként Szlovákia főleg déli területéről deportáltak, viszont ma állandó lakhelyük Szlovákia, és szlovákiai állampolgárok. Ugyanakkor Szlovákiában több olyan, a 2. világháború alatt elhurcolt, idősebb személy él, akik meghurcoltatásuk idejében Magyarország polgárai voltak. Az 1992-ből származó magyar jogszabály szerint ezek az emberek – ha már meghaltak, akkor hozzátartozóik – a magyar államtól bizonyos anyagi kárpótlást kaphattak. Magyarországra 839 kérelem érkezett, ebből 533-nak tettek eleget. Sokan azonban vagy a meghatározott határidő után, vagy egyáltalán nem nyújtották be kérvényüket; ezek az emberek és a magyar állam által elutasított kérelmezők most megfogalmazhatják kárpótlási igényüket. „A szlovák kárpótlási törvény tavasszal elfogadott módosítása előtt elutasítottuk azoknak a kérelmét, akiket a 2. világháború alatti Csehszlovákia megszállt területeiről, például Kassáról vagy Dél-Szlovákiából hurcoltak el. Most azoknak a személyeknek a kérvényeit fogadjuk el, akiket a háború alatt az 1918 és 1938 közötti Csehszlovákiának megfelelő területről deportáltak. A törvény semmiképpen sem vonatkozik a Beneš-dekrétumok miatti sérelmek kárpótlására, még ha a deportálás szó ilyen érzetet is kelt. Kárpótolhatók viszont azok, akiket Csehország területéről vittek el” – hangsúlyozták a minisztériumban. A kárpótlási osztály munkatársa figyelmeztetett: ha a jogosult személy már nem él, házastársa, továbbá gyermekek vagy szülők is igényelhetik. Például ha a meghurcolt személynek még él a felesége és két gyermeke, mindhárman kaphatnak kárpótlást, a megítélhető összeg háromfelé osztódik, ugyanakkor mindhármuknak december 2-ig külön kérelmet kell benyújtaniuk, nem elég, ha csak egyikük teszi. A kérvényeket az igazságügy-minisztériumba lehet postázni (Ministerstvo spravodlivosti, Odbor rehabilitácie a odškodnenia, Župné námestie 13, Bratislava 813 11). Az érdeklődők a 02/6428 4901-es telefonszámon kérhetnek bővebb felvilágosítást. (sza)