Kiállítás a rocklegenda emlékére

Huszonkét évvel ezelőtt október 24-én helyezték végső nyugalomra a legendás gitárost, akinek sírkövén ez áll: „Itt nyugszik mindenidők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld.” (A dokumentumsorozat végén ott látható a sírkőről készült felvétel is.)

A falakról, s a tárlókból a 60’-as és 70’-es évek dokumentumai tárulnak elénk. Korabeli fotók, a Kapitány halála után megjelent könyvek, lemezek, CD-k, kazetták. Egy korszakot tárnak elénk, egy életérzést, úgy, hogy közben valamennyi dokumentum Radics Bélára „fókuszál”. A fotók segítségével bejárhatjuk a korszak kultikus koncerthelyeit: a Budai Ifjúsági Parkot, a Kisstadiont, a Taurus hajót, a Danuviát, a Boscht, a Bem rakpartot. A színpadokon igazi sztárparádé: a fiatal Demjén Rózsi, Som Lajos hajjal, Sankó Laci, Csuha Lajos, Brunner Győző, Zorán hard-rockosan zord arckifejezés mögé bujtatja romantikus „jobbik” énjét. Tátrai Tibusz szinte még kölyök, Balázs Fecó pedig egyenesen a gimi iskolapadjából ült át a csodálatos Hammond orgona mögé. Kisfaludy Andris, a legendás Kex és Alligátor együttes dobosa az egyik fotó tanúsága szerint jó fél fejjel magasodik Béla fölé, pedig a Kapitány sem volt kis növésű legény. Igen, a sok különféle stílusú zenészt egy közös kapocs köti össze, Béla személye. Valamilyen formában mindegyikük zenélt vele hosszabb-rövidebb ideig.

A dokumentumok jelentős részét a Radics Béla Emléktársaság bocsátotta a kiállítás rendelkezésére, új, eddig publikálatlan fotókat hozott Zoltán János és Miskolczi Ilona, magángyűjteményük becses darabjait. A Tűzkerék Alapítvány pedig az utolsó tárlóban a legenda továbbélésének rekvizitumait állította ki, könyveket, melyek Radics Béla életének történetét írják le, valamint CD-ket, melyeken a gitáros-szerző dalai, archív felvételei hallhatóak.

A kiállítás október 30-a és november 4-e, valamint november 18-a és december 1-je között tekinthető meg, hétköznapokon 9-től 18 óráig.