Ki a felelős, ha balesetet okoz a járdára fagyott hó?

„Perelhető-e a város, falu, városrész, köztisztasági hivatal, üzlet, intézmény, ha az útra, járdára fagyott hó, hólé balesetet okoz?”

A 135/1961 számú ún. úttörvény értelmében a lakott területen található és közutakkal határos járdák tisztántartása, járhatóvá tétele, a hó és a jég eltakarítása

a járdához tartozó ingatlanok tulajdonosainak, kezelőinek vagy bérlőinek kötelessége. Az egyes városok önkormányzatai általános érvényű rendeleteikkel

meghatározhatják, hogy mely időszakban, milyen gyakran,

milyen eszközökkel kell elvégezni a járdák takarítását, továbbá megállapíthatják az ezen kötelesség teljesítésének elmulasztásáért kiszabható pénzbüntetés magasságát. Az ilyen rendeletek betartásának ellenőrzése és az esetleges bírságok kiszabása a városi rendőrségek hatáskörébe tartozik.

Ha valaki balesetet szenved, mert a járda nem volt megfelelőképp megtisztítva a hótól vagy jégtől, kártérítési igénye keletkezik azzal szemben, akinek a járda tisztántartása a fentiek alapján a kötelessége lett volna. Ezt az igényét az illetékes járásbíróságon érvényesítheti a Polgári Törvénykönyv 420. – 450. paragrafusai értelmében, amely előtt mint károsultnak bizonyítania kell, hogy megsérült és a sérülés olyan baleset következménye, melyet azért szenvedett el, mert a járda nem volt megfelelőképp megtisztítva. A károsult kérheti a keletkezett kár pénzbeli megtérítését, amely magába foglalhatja:

– az orvosi ellátás (kórház, gyógyszerek, kezelések) költségeit,

– a fájdalomdíjat – a sérülések és az azok kezelése során elszenvedett fájdalomért,

– a társadalmi szükségletek és feladatok elvégzésének megnehezülése miatt beállt életminőségbeli csökkenésért járó kártérítést – a kártérítés magassága ebben az esetben és a fájdalomdíj esetében is az orvos szakvéleménye alapján állapíthatja meg a bíróság, melyben az orvos egy meghatározott pontrendszer alapján értékeli a sérüléseket (1 pont = 60 Sk),

– a kiesett bért és egyéb bevételt – ez a betegszabadság ideje alatt a táppénz és az átlagkereset különbözetének felel meg, utána a tartós egészségkárosodás esetében az ezzel összefüggő keresetcsökkenésnek.

Ha a baleset halállal végződik, a hozzátartozók kérhetik a kártérítés megítélését, amely ebben az esetben az orvosi ellátás költségein kívül tartalmazza a temetési költségeket és azon hozzátartozók eltartásának költségeit, akiket a károsult tartott el, vagy akikkel szemben eltartási kötelezettsége volt.

Gulyás Éva A Kalligram Alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa