Kevesen bíznak meg a bíróságokban

A Legfelsőbb Bíróság által rendelt reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 64%-a nem bízik – 22 százalék egyáltalán, 42 pedig inkább nem – a szlovák bíróságokban, csak 4 százalék bízik teljesen, és további 30 százalék inkább bízik, mint sem. Ez kicsit rosszabb a két évvel ezelőtti eredményeknél, amikor a megkérdezettek 61% volt bizalmatlan a bíróságokkal szemben. 
Daniela Švecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint ezek az eredmények jelentős összefüggésben lehetnek azzal, hogy nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik kevésbé tájékozottak az ország jogrendszerét illetően. A megkérdezettek ugyanis 67%-a válaszolta, hogy gyengén vagy egyáltalán nem tud orientálódni a hazai igazságszolgáltatás útvesztőiben. Švecová hozzátette, ehhez még párosul az is, hogy a megkérdezettek 55%-a válaszolta, hogy nincs tapasztalata szlovák bírósággal az elmúlt öt évből.

A korrupció a baj
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mit tartanak a legsúlyosabb problémának a bíróságokon. A válaszadók 33%-a a korrupciót, 29%-a a bírósági eljárások időtartamát, 20%-a pedig az eljárások igazságosságát jelölték meg legkomolyabb problémaként. Švecová ezzel kapcsolatban elmondta, nem tűri a korrupciót, és nincs tudomása arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon bárki is kenőpénzt fogadott volna el. A bírósági eljárások időtartamával kapcsolatban hozzátette, hogy 2014 óta átlagosan a bírósági eljárás hossza 245 napról 74 napra csökkent, vagyis 70%-kal csökkent.
Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter úgy gondolja, a korrupció egy részéről senkinek sincs tudomása. „Tény, hogy ha az embereknek ilyen gyanújuk van, az már eleve rossz. Ezt úgy tudjuk megelőzni, ha még átláthatóbbá tesszük a bíróságokat. Fontos továbbá, hogy a bírósági döntések előreláthatóak legyenek: tehát ha valaki betartja a törvényt, akkor ne tudja senki egy kiskaput kihasználva lóvá tenni. És igaz az is, hogy a bírósági eljárásoknak sokkal gyorsabbaknak kellene lenniük” – nyilatkozta lapunknak.

Csak Harabint ne
Daniela Švecová, akinek októberben jár le a mandátuma, azt állítja, nagyon jó állapotban hagyja maga mögött a bíróságot, és szeretné, ha utódja azt a trendet folytatná, amelyet ő is képviselt. A lehetséges utódjára vonatkozó kérdésekre nem kívánt reagálni. „Feltételezem azonban, hogy bármelyik kolléga, a megnevezett személyen kívül, alkalmas volna arra, hogy folytassa azt a munkát, amelynek alapjait lefektettük” – válaszolta Švecová arra a kérdésre, mit jelentene, ha Štefan Harabint választanák meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. „Úgy gondolom, a médiában és egyéb fórumokon való szereplései jól jellemzik őt. Nincs szükség az én kommentáromra” – tette hozzá Švecová. Nem kommentálta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáért induló többi bírót. A Legfelsőbb Bíróság új elnökét szeptember 9-én választja meg a Bírói Tanács. 

A média szerepe
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele úgy véli, az elmúlt öt évben semmi sem változott a hazai bíróságokon, és csupán a válaszadók 15%-a gondolja, hogy javult a helyzet. A Legfelsőbb Bíróság munkáját azonban a válaszadók majdnem fele pozitívan értékeli. Švecová elmondta, ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az elmúlt öt évben sikerült növelni az alkalmazottak számát annyival, hogy minden bírónak legyen saját asszisztense. Továbbá felhívta a figyelmet a média befolyására a bíróságokról kialakult képet illetően. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele a médiából szerzi információit a hazai bíróságokkal kapcsolatban. A 2017-es eredményekhez képest ez 8%-os növekedést jelent. Csökkent viszont azon válaszadók száma, akik saját bőrükön tapasztalták volna a szlovák igazságszolgáltatást.

Az igazságügyi miniszter szerint az eredmények annak is köszönhetőek, hogy nagyon sok negatív hír jelenik meg a hazai bíróságokkal kapcsolatban, valamint annak, hogy a bíróságok döntéshozása lassú. „Mindemellett sajnos néhány fekete bárány, aki bírói talárban úgy viselkedik, ahogy bíróhoz nem méltó, rontja a bíróságok hírnevét” – nyilatkozta lapunknak a miniszter. Kiemelte, hogy a megkérdezettek csak 9%-ának volt személyes tapasztalata hazai bírósággal, viszont mint mondja, ez nem lehet mentség, ha az emberek nagy része úgy érzi, hogy a bíróságok nem jól működnek és nem szolgáltatnak igazságot. „Szeptemberben nyilvánosságra kerül azok véleménye is, akiknek már volt személyes tapasztalata bíróságokkal” – tette hozzá Gál.