Kevés a szakoktató az iskolákban

A lapunk által megszólított szakközépiskolák igazgatói egybehangzóan állítják, hogy szakoktatóik 3–5 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. Tantestületeik átlagéletkora is több mint ötven év. A szakképzett fiatal mérnök, vagy képesített kolléga átlag 7–10 éve nem kopogtat a szakiskolákban állásért. Az igazgatók szerint a magasan képzett szakoktatók az alacsony bérezés miatt kerülik az oktatásügyet, s ha ezen záros határidőn belül nem változtat a kormány, 3–5 éven belül óriási gondban lesznek a szakiskolák.

Alacsony béremelés

A Martina Lubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási minisztérium azt állítja, a nemzeti oktatási programban kiemelt figyelmet szentel a pedagógusok képzésének, a karrierrendszer átalakításának, illetve a pedagógusok életen át tartó képzésének. „Januártól a pedagógusok, a szakoktatók és a tudományos munkatársak bére 10%-kal emelkedik. Ugyanilyen emeléssel számolhatnak 2020. januárjában is. A két 10%-os emelés jelzés, hogy a pedagógusi pálya anyagilag is érdekes foglalkozássá válik” – közölte a tárca arra a kérdésünkre, hogyan kívánja orvosolni a szakoktatók hiányát.

Ugyanakkor a losonci Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola igazgatója szerint a kétszer 10%-os béremeléssel a tárca nem fogja elérni a kívánt hatást, vagyis ilyen mértékű béremelést követően sem fogják a magasan képzett szakemberek megrohamozni a szakközépiskolákat. „A 10%-os emelést követően egy kezdő szakoktató nettó fizetése nem veszi fel a versenyt a magánszféra béreivel, ahol a jó szakember, felsőfokú végzettség nélkül is, megkeresi a 800-900 eurót” – mondta Viktor László igazgató.

Szerinte a hazai bérek tekintetében más országokhoz viszonyítva annyira el vagyunk maradva, hogy a két 10%-os emelés nem segítene. „Ráadásul mire megvalósul, az inflációnak köszönhetően szinte meg sem fogjuk érezni” – véli Viktor László.

Fizethetnének többet

Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke a szakoktatók bérezésének problémája kapcsán emlékeztet, hogy a hatályos törvények lehetővé teszik az igazgatóknak, hogy a magasan képzett szakoktatóknak a személyi pótlékon keresztül magasabb fizetést adjanak. „Januártól a kezdő fizetés bruttó 800 euró körül mozog majd, az igazgató egy magasan szakképzett szakoktatónak teoretikusan ennek akár dupláját is, tehát 1600 eurót is adhat” – mondja Pavel Ondek. Egyúttal elismerte azt is, hogy az iskolák többségének erre nincs anyagi kerete.

Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint egy-két kolléga magasabb bérezését a nagyobb iskolákban ki lehetne gazdálkodni, de véleménye szerint a kollektívára nézve rossz vért szülne. „Ha a képzett fiatalok bérét megemelem, kérdés, hogyan jutalmazzam azt a kollégát, akinek húszéves gyakorlata van. Ráadásul a diákok száma évről évre csökkenő tendenciát mutat, így az iskolák anyagi kerete is folyamatosan csökken” – mondta az igazgató. Vetter János szerint ez hibás érvelés a szakszervezeti vezető részéről, s a bérezés kérdését koncepcióban kellene megoldani. Ő is úgy véli, hogy a 10%-os béremeléssel nem oldódik meg a szakoktatók hiánya, az ipari vállalatok a dupláját kínálják annak, amit az oktatásügyben megkaphatnak a szakemberek. Az ipariba egyébként úgy próbálja becsábítani a fiatal szakképzett mérnököket, hogy kezdetben néhány órát tanítanak csupán. „Abban bízunk, hogy később, az idős kollégák távozásáig sikerül megnyernünk őket a teljes állásra” – zárta Vetter János.