Két nyugdíjat követelnek a rendőrök – úgy tűnik, sikeresen

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. A rendőrök egy része két nyugdíjat szeretne az államtól, habár az átlagemberre érvényes nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, még be sem töltötték. A Szociális Biztosító igazgatója ennek ellenére – bírósági, közte a Legfelsőbb Bíróság döntéseire hivatkozva – lehetővé teszi a fegyveres testületek tagjainak, hogy nyugdíjat kapjanak a Szociális Biztosítóból is. A rendőrök a saját nyugdíjrendszerükből részesülnek a szolgálati nyugdíjból.

A rendőrök kéréseinek teljesítése akár évi 80 millió eurójába is kerülhet az államnak. A biztosítótól nyugdíjat kérnek például az 55 év feletti rendőrök, holott az átlagember legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt erre nem lenne jogosult. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a szolgálatuk megkezdésekor érvényes szabályok szerint nekik 55 éves koruktól járna a nyugdíj, ezért akár 56 éves korukban igényelhetik a járadékot a Szociális Biztosítótól is. A fegyveres testületek tagjai ugyan jelenleg a civiltől eltérő, különálló nyugdíjrendszerbe tartoznak, de a katonák 1998-ig, a rendőrök pedig 2002-ig az általános nyugdíjrendszerbe tartoztak, munkaadóik ebbe fizették a járulékokat. A fegyveres testületek önálló nyugdíjrendszere viszonylag bőkezű, a katonák átlagos nyugdíja 800, a rendőröké több mint 600 euró.

A másik eset, amikor a már nyugdíjas rendőr – aki akár 15 ledolgozott év után is nyugdíjba vonulhatott – a szolgálati nyugdíja mellett a civil nyugdíjrendszerbe is fizetett járulékot. Ugyan az átlagember ebből a rendszerből csak 15 ledolgozott év után kaphat járadékot, a rendőrök akkor is kérik a pénzt, ha ezt a feltételt nem teljesítik.

Az ítélet kötelez

A Szociális Biztosító álláspontja szerint kénytelen engedni a kérvényező rendőröknek és katonáknak, mivel ezt már több bírósági határozat is előírja. „A biztosítót erre a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok több mint 70 ítélete kötelezi” – tájékoztatta lapunkat az intézmény. A biztosító szerint az ítéletek fényében kötelesek a fegyveres testületek minden tagjának kérvényét azonosan elbírálni, így kapnak majd nyugdíjat azok is, akik nem fordultak bírósághoz. „Ha nem így tennénk, akkor a kérvényezőket két csoportra osztanánk, ami diszkriminatív lenne, hiszen ugyanazon tényállás mellett egyszer megadnánk a nyugdíjat, míg más esetben nem” – tájékoztatott a biztosító.

Az intézmény az egységes eljárási rendet egy belső módszertani útmutatóban határozta meg, ami ellen viszont a biztosító több alkalmazottja is tiltakozott. „A probléma az, hogy a módszertani útmutató és a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései ellentmondanak egymásnak” – jelentette ki a biztosító egyik volt munkatársa, Mariana Vavrová, akit éppen a tiltakozás miatt bocsátottak el állásából, és ezért a helytállásáért a Fehér Holló díjban részesült.

Eltérő határozatok

Az ügy miatt ellenzéki honatyák képviselői ellenőrzést tartanának a Szociális Biztosítóban. Erika Jurinová (OľaNO) szerint ugyanis a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak, ezért a biztosítónak a Legfelsőbb Bíróságtól kellene kérnie úgynevezett egységesítő álláspontot. A biztosító szerint azonban erre csak a bírói kollégiumok elnökeinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az igazságügyi miniszternek van joga. Az üggyel tegnap a parlament szociális ügyi bizottsága is foglalkozott, de a smeres képviselők információk hiányában nem támogatták a képviselői ellenőrzést.

Nagy József (Híd) szerint törvénymódosítással kellene rendezni az ügyet. „Felháborító, hogy a Smer nem hajlandó rendezni például a kisnyugdíjasok ügyét, de az ugyancsak smeres vezetésű Szociális Biztosító a törvényt megkerülve megoldja a rendőrök és a katonák nyugdíjának ügyét” – jelentette ki Nagy. Megdöbbentőnek tartja azt is, hogy a biztosító azt sem tudja, mibe kerül majd a rendőrök nyugdíjának kifizetése. „Az igazgató tájékoztatása szerint eddig már hatezren kérték a nyugdíjat, ami mintegy 16 millió euró lehet, de az összeg ennek többszörösére is emelkedhet” – véli Nagy. Lapinformációk szerint akár 18 ezren is kérhetnek második nyugdíjat. (lpj)