Két jelentkezés – akár egy iskolában is

Komárom. A középiskolák és szakmunkásképzők a napokban hozták nyilvánosságra, hogy az elkövetkező tanévben milyen szakirányzatokat indítanak, illetve, hogy az adott oktatási intézményben milyenek a felvételi követelmények. A szülőknek és kilencedikes gyermekeiknek a bőséges kínálatból február 15-éig kell kiválasztaniuk azt a két iskolát vagy szakot, ahová elküldik felvételi kérelmüket. Az oktatásügyi minisztérium tavaly decemberben kihirdetett rendelete értelmében ugyanis az idei évtől már nem egy, hanem két jelentkezési lapot nyújthatnak be. „Fontos tudnivaló, hogy a diákok két különböző középiskolába, vagy egyazon iskola két szakirányzatára jelentkezhetnek. Ez utóbbival természetesen ugyanúgy kimerítik a két jelentkezési lehetőséget, mintha más-más középiskolát választanának – mondta Vetter János, a komáromi Ipari Középiskola igazgatója. – Iskolánk eddig azt a gyakorlatot követte, hogy ha egy diákot jó felvételi eredményei ellenére helyszűke miatt nem tudtuk felvenni az általa kiválasztott szakra, akkor felajánlottunk számára egy másikat. Olyat, ahol még volt üres hely. Ez a gyakorlat az új felvételi rendszerrel meg-szűnik. Hiszen a diáknak lehetősége van két különböző szakra jelentkezni.” Vetter János a diákok szempontjából egyértelműen kedvező változásnak tartja az új felvételi rendszert. „Tudjuk, hogy eddig sok tanuló éppen azért nem adta be a jelentkezési lapját a szívéhez közelálló középiskolába, mert az adott intézményben nagy volt a túljelentkezés, az illető pedig esélytelennek tartotta magát – fejtegette az igazgató. – Most viszont minden kockázat nélkül megteheti ezt, hiszen másodiknak olyan középiskolát választhat, ahová addigi tanulmányi előmenetele alapján jobbak a bejutási esélyei.” Vetter János elismerte azt is, hogy a középiskolák szempontjából kissé bonyolultabbá válik az ügyintézés, és csak szeptemberben derül ki végérvényesen, hogy hány diákjuk is lesz az elkövetkező tanévben. Viszont egyértelműen a színvonal javulását várja az új rendszertől. Mégpedig azért, mert nagyobb az esélye annak, hogy az egyes oktatási intézményekbe, szakokra valóban azok a diákok kerülnek be, akik érdeklődésük, nem pedig vélt vagy valós félelmeik alapján választottak iskolát.