Kerülték a kényes kérdéseket a magyar-magyaron

Az MKP, a Híd és a civil szféra első találkozóját, a magyar–magyar párbeszédet az oktatásügy köré szervezte az MKP. Az egyeztetést követően a résztvevők kiadtak egy közös nyilatkozatot, melyben hét olyan területet neveznek meg, melyeket kulcsfontosságúnak tartanak a szlovákiai magyar iskolák megmaradásának és fejlődésének szempontjából. Az általunk megszólított pedagógusok szerint a dokumentum sokszor homályosan vagy túl általánosan fogalmaz. Többen a racionalizáció kérdését és az önkormányzatiság konkrétumait hiányolják a dokumentumból.

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint a dokumentum több pozitívumot tartalmaz. Az igazgató egyetért azzal, hogy törvényben kellene definiálni a nemzetiségi iskolák fogalmát, illetve azt, hogy mit is értünk a kisebbségi iskolák hálózata alatt. Megoldást kell találni a kisiskolák finanszírozására, meggyőződése, hogy minden alsó tagozatos iskolát meg kellene tartani. „Pozitívum, hogy a dokumentum megfogalmazói idegen nyelvként oktatnák a szlovák nyelvet, és hogy gondoltak a romák integrálására, mely Közép- és Kelet-Szlovákiában óriási probléma” – mondta az igazgató. Három kérdésben viszont szkeptikus, szerinte a találkozó sem fog megoldást hozni a csökkenő diáklétszámra, a pénzhiányra, és arra, hogy nő az integrálandó gyerekek száma, és a felzárkóztatásuk évről évre nagyobb kihívást jelent a pedagógusoknak. Hosszú távon komoly gondnak és megoldandó problémának tartja továbbá a magyar diákok elvándorlását. „Csak tavaly 120 végzősünkből 55-en jó nevű magyarországi egyetemen folytatták tanulmányaikat. Ők nagy valószínűséggel már nem fognak visszajönni, ott fognak letelepedni. Éppen ezért a közép- és hosszú távú, illetve szakmai együttműködés elkerülhetetlen” – magyarázza Andruskó Imre.

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója is megoldandó problémának tartja az iskolák finanszírozásának kérdését, támogatja az újszerű szlováknyelv-oktatást, viszont a kisiskolák megmentését csak észszerű keretek, fenntartható diáklétszám mellett tudja elképzelni.

JÓ HANGULATÚ MAGYAR-MAGYAR, CIVILEKKEL A PÁLYÁN

A racionalizáció mindkét igazgató szerint elkerülhetetlen, de egyben egy olyan forró téma, melyet minden érintett inkább kerülne. Nincs olyan polgármester, képviselő vagy politikus, aki felvállalná egy iskola bezárásának ügyét. „Mindenki struccpolitikát folytat, várják, hogy a helyzet magától megoldódjon, de ez nem fog bekövetkezni. Hossztávon nem tudjuk elkerülni” – mondta Andruskó Imre.

Egyik igazgatónak sem világos, hogy mit takar az oktatásügyi önkormányzatiság fogalma. Egyikük sem találkozott olyan dokumentummal, mely az ezzel kapcsolatos konkrétumokat vázolná. Nem világos, hogy mely iskolákat – önkormányzati, egyházi, magán-, magyar vagy kétnyelvű intézményeket – sorolnák be a rendszerbe. Tisztázatlan, hogy hogyan oldanák meg a finanszírozási kérdéseket. Csak pusztán a módszertani háttérintézményi segítségnyújtás sem jelentene megoldást minden kérdésre. Egyelőre homályos és megfoghatatlan az elképzelés. Andruskó Imre és Orosz István is egyetértett abban, hogy a legapróbb részletekig ki kellene dolgozni az ezzel kapcsolatos tervet.

KOMMENTRÁRUNK A TÉMÁBAN: MAGYAR-MAGYAR BIZALOM

Meglepetésre a dokumentumba nem került be a pedagógusképzés színvonalának javítása és a magyar óvodák létrehozásának kérdése, melyeket a tanácskozáson a pedagógusszövetség nemcsak fölvetett, de kulcsfontosságúnak is tart.