Fico vagy az ellenzék mellé áll-e a Magyar Szövetség?

Ahhoz, hogy Forró hivatalosan is államfőjelöltté váljon, 15 ezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie. A pártelnök a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, kommunikálnak a Robert Fico (Smer) vezette kabinettel a kisebbségi kormánybiztosi pozíciót illetően. Már korábban szóba került, hogy a párt jelölhetne valakit a tisztségbe. „Horony Ákos neve egyébként ezzel a poszttal kapcsolatban felmerült” – mondta a sajtótájékoztatón Forró. A dunaszerdahelyi Horony az MKP tagjaként került a Szövetségbe. 2009-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munkájába kapcsolódott be, ahol a kisebbségi és anyanyelv-használati jogok kérdéseivel foglalkozott.

Látszanak majd, vagy sem?

Mivel a azonban kormány jelentős átalakításokat eszközöl, például csökkentik a kenőpénz adásáért és elfogadásáért járó büntetéskét, megszüntetik a korrupciót üldöző Speciális Ügyészséget stb. a parlamenti ellenzék kedden tiltakozó tüntetést szervez, a Szövetséget pedig felszólították, csatlakozzon ehhez. „Ha látni fog ott bennünket, akkor képviseltetni fogjuk magunkat” – mondta Forró arra a kérdésünkre, hogy részt vesznek-e a tüntetésen. Nem világos tehát, hogy a Magyar Szövetség támogatja-e ezt az ellenzéki kezdeményezést, de a pártelnök és Gyimesi György, a formáció új alelnöke is inkább arra utalt, pártként nem lesznek ott. Forró ugyanakkor azt is kijelentette, nem bánják, ha a tagjaik részt vesznek az eseményen.

A Gyimesi-hálózat

Gyimesi, a korábbi OĽaNO-s parlamenti képviselő, aki a napokban lépett be a Szövetségbe, a párt egyik alelnöke lett. Gyimesi a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a párt meglévő struktúráin túl egy új hálózatot szeretne kiépíteni, a különböző társulatokat, civil szervezeteket akarja a politikai szubjektum vonzáskörzetébe gyűjteni. „A pártnak vannak struktúrái, azokhoz én nem szeretnék hozzányúlni. Ugyanakkor egy párton kívüli struktúrát szeretnék kialakítani. Amit úgy fognak hívni, Támogatói Hálózat” – magyarázta a korábbi parlamenti képviselő azzal, ebbe a hálózatba olyanokat szeretne bevonni, akik jelenleg nem állnak a párt kötelékében. „A borászoktól kezdve a vadászokig beszélgetünk mindenkiről, akinek fontos, hogy legyen magyar képviselet” – tette hozzá azzal, nem a saját, hanem a párt nevében fogja a kérdéses hálózatot felépíteni azért, hogy a szavazataikkal támogassák a Szövetséget. „Ez nem Gyimesi-hálózat lesz” – jelentette ki.

Bírálták a kormányprogramot

A Szövetség 2021 októberének elején tartotta alakuló közgyűlését, most pedig másodszor is összehívták a kongresszust, ahol egyebek mellett egy politikai nyilatkozatot fogadtak el. Ebben bírálják a kabinetet, mert a kormányprogramból hiányoznak a kisebbségeket és a déli országrészt érintő kedvező intézkedések. „A kabinet semmilyen vállalást nem tett a kisebbségi jogok terén, így nem számol a korábbi kormányok programjában szereplő kisebbségi törvény megalkotásával és a Kisebbségi Hivatal felállításával sem” – mutatnak rá és a kisebbségi jogok bővítésének fontosságát hangsúlyozzák. „A magyar közösség megmaradása és fejlődése szempontjából kiemelten fontos az anyanyelvi oktatás és a kultúra fejlesztése, a kormányprogram ezeken a területeken sem tartalmaz semmilyen vállalást” – mutatnak rá. Ezentúl követelik, hogy a kormány megfelelő anyagi támogatást nyújtson az önkormányzatoknak. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Forró arra a kérdésre, a Szövetség inkább a kormányoldalhoz, vagy az ellenzékhez áll-e közelebb, azzal válaszolt, ők a „polgárok oldalán” állnak. Azonban arról is beszélt, hogy ugyan eddig a belső soraik rendezésére összpontosítottak, de ezután az országos kérdések és a kormány intézkedéseivel kapcsolatban is többet fognak megnyilvánulni. A Szövetség eddig nem foglalt állást a Robert Fico (Smer) vezette kormány olyan lépései kapcsán, mint a büntető törvénykönyv tervezett megváltoztatása, a kenőpénz adásáért és elfogadásáért járó büntetési tételek csökkentése, vagy a korrupciót üldöző Speciális Ügyészség várható felszámolása. Az elnök személyéhez tartozóan egyébként létrehoznak egy szakértői testületet, ahová párton kívüli szakembereket is bevonnak, hogy a szakpolitikai álláspontjaikat megalapozzák.

Törölték a platformokat

Az immáron Magyar Szövetség nevet viselő párt a közgyűlésén jelentős szerkezeti átalakításokat is elfogadtak és tisztújítást is tartottak. Felszámolták a platformrendszert, amely az MKP-nak, a Hídnak és az Összefogásnak a szubjektumon belüli továbbélését volt hivatott biztosítani. Emiatt a párt alapszabályát is nagymértékben módosítani kellett, hiszen megváltozott a belső döntéshozatali testületek rendszere is. Mindenekelőtt megszűnt az ún. grémium, ami annak a garanciája volt, hogy a legfontosabb kérdésekben, így pl. egy kormánykoalícióba való be- és kilépésről a három elődpárt kizárólag egyhangúan tudjon dönteni. Forró Krisztián pártelnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatón elmondta, ez a kompetencia a párt elnökségére száll át azzal, hogy a végső döntést az Országos Tanács hozza meg. Ezekben a testületekben azonban már nem szükséges, hogy a legfontosabb kérdésekben egyhangú döntés szülessen. Ezzel együtt az országos elnökség létszáma 18-ról 16-ra csökkent, 8 személyt az MKP, a Híd és az Összefogás pedig 4-4 tagot jelölt. Mindezt annak ellenére, hogy ezek a párton belüli egységek a továbbiakban nem léteznek. Egyben megszűntek az egyes platformok saját struktúrái, országos és regionális elnökségei stb. A párt Országos Tanácsában és a közgyűlésében azonban továbbra is megmaradnak a most feloszló platformok erőviszonyai. Mindkét testületre igaz, hogy az MKP 5, a Híd 3 és az Összefogás 2 arányban delegálta azok tagjait. Azt korábban is tudni lehetett, hogy a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásra állított lista első helye a Híd-platformot illeti, és úgy tudni, ez a pozíció, a platform megszűnése ellenére, ebben a körben marad. Forró ugyanakkor a mostani sajtótájékoztatón arról beszélt, a szombati kongresszuson nem foglalkoztak az EP-választással.

Régi-új elnök

Forrót, aki ellenjelölt nélkül indult a posztért, megerősítették pártvezetői tisztségben. Pandy Péter pedig megtartotta az Országos Tanács (OT) elnöki tisztségét. A 2021-es pártegyesítési megállapodás szerint a pártvezetőt az MKP, az OT-elnököt a Híd állítja, a Szövetség alelnökét pedig az Összefogás adja, és mindez még a mostani kongresszuson is így volt. Orosz Örs kapta ezt a tisztséget, aki Mózes Szabolcstól veszi át ezt a pozíciót. A pártban ugyanakkor létrehoznak még egy alelnöki tisztséget, amit Gyimesi György, korábbi OĽaNO-s parlamenti képviselő tölthet be. Gyimesi a napokban lépett be a Szövetség MKP-platformjába, de pártonkívüliként már a szeptemberi parlamenti választáson is a formáció listáján indult. Úgy tudjuk, a volt képviselő a jelen lévő 132 delegáltból 75 szavazatot kapott. Amikor a 150 tagú testület a személyéről szavazott, az egykori Híd-platform jelentős része nem volt jelen.

Orosz lapunknak elmondta, kritikus hangot akar megütni, a pártnak szerinte eddig nem sikerült úgy működnie, hogy a különböző véleményeket megtűrje. Alelnökként ezen szeretne változtatni. „A pártnak, az MKP-s DNS mellett, hordoznia kell ennek egyfajta antitézisét is” – jelentette ki, és arról beszélt, a közelmúltban voltak olyan kihívások, amire a Szövetségnek reagálnia kellett volna. „Annak ellenére, hogy nem vagyunk parlamenti párt, feladatunk az országos események kommentálása” – tette hozzá. Gyimesi alelnöki tisztségét, a politikus választási eredménye alapján, megalapozottnak tekinti. Arról is beszélt, már korábban is együtt tudott működni Gyimesivel. Orosz a platformok eltörlésével kapcsolatban elmondta, annak ellenére, hogy ez a strukturális elem eltűnik, a pártban mindig lesznek különböző véleményközösségek. „Ezután is a saját jóérzésünk szerint fogunk politizálni. De bízom benne, hogy a platformok eltörlése feloldja azt a feszültséget, ami eddig ennek a pártnak a hátrányára volt” – nyilatkozta.

A leköszönő alelnök, Mózes Szabolcs lapunknak azt mondta, már az Összefogás belső választásán sem indult újra a posztért. „Ennek egyik oka, hogy szerintem a politikai kultúrának a része, hogy egy kudarcos választás után jó, ha változások vannak a pártvezetésben. A másik ok pedig, hogy nagyon mozgalmas volt az elmúlt három-négy év, ezért aztán úgy érzem, mentálhigiénés szempontból jobbat tesz, ha ezt a tisztséget más fogja ellátni” – mondta azzal, a párt elnökségébe továbbra is jelölést kapott.