Kell autonómia? Milyen? Mit kínálnak a pártok?

Kvalifikált döntést szeretne hozni március 5-én, de nincs ideje átolvasni a pártprogramokat? Fontos önnek, hogy milyen elképzeléseik vannak a pártoknak a kisebbségi jogok terén? Kérdéseket tettünk fel ön helyett a Hídnak és az MKP-nak. Itt a válaszok:

Módosítanák az államnyelvtörvényt?

Híd: Bár a törvény szövegét a Radičová-kormány idején sikerült enyhén módosítani, és a törvény talán legrosszabb elemeit törölni belőle, változatlanul feleslegesen gátol és szabályoz több szférát. Hosszú távon a jelenlegi törvényt egy korszerűbb szellemiségűvel kellene felváltani. Az „azt szabad, amit megmondunk” elvét a „mindent lehet, amit nem tiltunk” elvére kellene cserélni, és a lehető legkevesebb dolgot tiltani.

MKP: Az államnyelvtörvény alapvető hibája, hogy indokolatlanul korlátozza a magyar nyelv használatát. Nincs tekintettel arra a tényre, hogy a magyar éppoly őshonos nyelv az ország területén, mint a szlovák.

A kisebbségi nyelvi jogok terén mi a párt legfőbb célja?

Híd: A legfontosabb távlati cél: a magyar váljon regionális hivatalos nyelvvé Dél-Szlovákiában. Rövid távú cél: kiterjeszteni a kétnyelvűséget.

MKP: A magyarlakta régiókban a magyar nyelvhasználat egyenrangú legyen a szlovákkal mind jogi, mind gyakorlati értelemben.

Hogyan érné el a párt a nyelvi jogok hatékony alkalmazását?

Híd: A jogi környezet megváltoztatása mellett javulást elérni a jogtudatosság terén is. Komoly problémát jelent, hogy az emberek még azokkal a jogaikkal sem élnek, amelyekkel már rendelkeznek.

MKP: Az alacsony minőségű és  töredékes nyelvi jogaink gyakorlati érvényesítése már azzal is jelentősen javulna, ha az állami szervek nem szabotálnák el tudatosan az e téren meglévő kötelességeiket. Ezt komolyan elősegíteni parlamenti képviselettel lehet, egyébként csak a politikai tiltakozást, nyelvhasználati kampányokat és ha kell, a bírósági utat kell eszközül használni.

Szükség van a kisebbségek hatalomgyakorlásban való részvételének törvényi szabályozására?

Híd: Két területen lenne nagyon fontos az intézményesített hatalomgyakorlás: a kultúrában és az oktatásban. A többi területen eddig viszonylag jól működik a jelenlegi választási rendszer. Kivételt a rosszul megszabott határú járások és megyék jelentik, ha ezen lehetne változtatni, az javítana a magyarság hatalomgyakorlási lehetőségein az alacsonyabb közigazgatási szinteken.

MKP: Igen, szükség van rá. A kis létszámú kisebbségeknek ma Szlovákiában nincs esélyük parlamenti mandátum megszerzésére. Így a végrehajtó hatalomban, a kormányban sem kaphatnak sosem helyet. Mivel a szlovákiai magyarság asszimilációja ennyire gyors ütemű, garanciát jelentene, ha törvény szabályozná a nemzeti kisebbségek és a kormány, valamint a parlament kapcsolatát.

Törekedni fog a párt a kisebbségi önkormányzatiság valamilyen modelljének kialakítására?

Híd: A párt egyértelműen törekedni fog a kulturális és oktatási önkormányzat kialakítására a kisebbségek számára.

MKP: 2014 decemberében jelentették meg azt a koncepciót, amelyben a személyi és a területi önkormányzatiság elvét is érvényesíteni javasolják. A koncepció vitaképes nemcsak a magyarok között, hanem a szlovák társadalom és a szlovák média egy része is vitaalapnak tekinti azt.

Megtartanák a kisebbségi kormánybiztos funkcióját?

Híd: A kisebbségi kormánybiztos a jelenlegi hatásköreivel, a kormány elutasító, ignoráns hozzáállásával nem tud hatékonyan működni. Egy új kormányban felül kellene vizsgálni a jelenlegi gyakorlatot. Egy komolyabb kompetenciákkal rendelkező, valódi mozgásteret kapó biztosra lenne szükség.

MKP: A nemzeti kisebbségek ügyeinek ismételten miniszterelnök-helyettesi tárcához kellene kerülniük. Csak így biztosítható, hogy a kisebbségeket érintő törvényjavaslatok megfelelő formában és időben a kormány elé kerüljenek. A kisebbségi kormánybiztos tisztsége egy kirakatintézmény, mellyel az európai intézmények felé lehet büszkélkedni, de tényleges eredményt nem tud elérni.

Megfelelő a kisebbségi kultúra támogatásának jelenlegi rendszere?

Híd: A Híd az ősszel állt elő a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló koncepciójával, mivel a jelenlegi rendszer egyértelműen rosszul működik. A létrehozandó Kisebbségi Kulturális Alap egy kulturális önkormányzati modell. Kormányra kerülve ennek létrejötte lesz a Híd egyik alapvető prioritása.

MKP: A 2014-ben nyilvánosságra hozott koncepció részleteiben felvázolja, miként is működhetne Szlovákiában a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzata. Ki kell venni az állami hatáskörből a kulturális intézmények fenntartását, illetve finanszírozását, és egy, a kisebbségek által választott testületnek kell azt ellátnia.

Mi lenne a párt a legfontosabb intézkedése a kisebbségek asszimilációjának megállítására?

Híd: Dél-Szlovákiát elsősorban gazdaságilag kellene talpra állítani. Meg kell állítani a fiatalok elvándorlását. Az itt élők számára a kulturális és oktatási önkormányzatiság, valamint a magyar nyelv helyzetének megerősítése jelentenék a legfontosabb vívmányokat. Az iskolaügyben oda kellene figyelni a szlovákoktatás minőségére: ha a szülők azt gondolják, hogy a magyar iskolában végzett gyermekeik nem tudnak majd érvényesülni, nem fogják oda küldeni a gyermekeiket. Ezt pedig mindenképpen meg kell akadályozni.

MKP: A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, az a nemzetiség tudott fönnmaradni, amelyik kivívta magának az önkormányzatiság valamilyen formáját. Érvényes ez a finnországi svédekre, a belgiumi németekre, vagy a dél-tiroli osztrákokra. Az MKP által előterjesztett önkormányzati koncepció a magyar nyelv társadalmi pozícióinak jelentős megerősítését, regionális hivatalos nyelvvé válását célozza meg. Létfontosságú továbbá a magyar iskolarendszer minőségének látványos emelése, önálló igazgatása.

Mit kínálnak a pártok az oktatásügy terén? Itt elolvashatja.

Ha pedig kíváncsi rá, mit ajánl és ígér a Híd és az MKP a kisebbségi jogok terén, ide kattintson!