Kék Bálna – városi legenda vagy életveszélyes játék?

„Tízéves lányom a napokban azzal a hírrel jött haza az iskolából, hogy egyik osztálytársa Kék Bálnát játszik. Nem értettem, miről van szó, ezért a lányom elmagyarázta, hogy ez olyan internetes játék, ami öngyilkosságra kényszeríti a játékosokat. Nagyon megdöbbentem, és a neten próbáltam információhoz jutni a játékról. A Kék Bálnáról rengeteg, gyakran egymásnak ellentmondó cikket találtam. Ezek alapján viszont nem tudom eldönteni, hogy valós veszélyről vagy csak egy újabb őrületről van-e szó” – osztotta meg lapunkkal kétségeit egy párkányi szülő. Esete nem egyedi, a szomszéd országok után már Szlovákiában is egyre gyakrabban bukkan fel a Kék Bálna névre hallgató internetes játék híre. Az állítólagos játék Oroszországból indult, ahol egyes hírek szerint több száz gyerek halála hozható vele összefüggésbe. Megpróbáltunk utánajárni, hogy van-e valóságalapja a szülők félelmének. Valóban létezik a játék? Ki vagy mi áll a hátterében? Mi tehet a szülő és az iskola? Mit tanácsol a pszichológus? Mit gondol az egészről egy informatikus? Mit mond a rendőrség?  Rengeteg ellenőrizhetetlen álhír jelent meg a jelenségről 2016 novemberében az orosz rendőrség tizenöt fiatal halálba hajszolásával vádolt meg egy 21 éves férfit. A Moszkva környéki Filipp Bugyejkin Filipp Lisz néven a VKontakte oldalon – ami a Facebook orosz megfelelője – az f57 csoport adminjaként állítólag tizenöt kamaszt beszélt rá az öngyilkosságra. Bár Filipp Bugyejkin – aki tagadja, hogy öngyilkosságra buzdította volna a fiatalokat – börtönbe került, és ügyében még nem született ítélet, az f57-hez hasonló csoportok tőle függetlenül is tömegével működnek. A nyomozást nehezíti, hogy rengeteg ellenőrizhetetlen álhír jelent meg a jelenségről. 2016 első felében 350 fiatalkorú lett öngyilkos Oroszországban. 2015-ben a 18 év alattiak körében egy év alatt 461 öngyilkosságot regisztráltak. Ezek rendszerszerű kapcsolatáról csak akkor kezdtek beszélni, miután 2016 májusában a Novaja Gazeta cikket írt a fiatalokat az öngyilkosságba „segítő” – vagy inkább kergető – csoportokról. A csoportok több különböző néven működnek (Kék Bálna, Csendes Ház, Fehér Bálna, Kozmikus Bálna, Ébressz fel 4:20-kor), de mára a Kék Bálna vált a jelenség szimbólumává. Az elmélet szerint ugyanis a bálnák a partra vetődéssel gyakran követnek el tömeges öngyilkosságot. Egyre durvább feladatok A hírek szerint a résztvevők a VKontakte közösségi portál révén lehetnek játékosok. A mentornak vagy kalauznak nevezett játékvezetők ötven napon keresztül különböző feladatokkal látják el őket. Például el kell lopniuk valamit egy üzletből, fel kell mászniuk egy magas épület tetejére, el kell szigetelődniük a családjuktól, barátaiktól vagy késő éjjel horrorfilmet kell nézniük. A teljesen behálózott tinédzsereket arra is ráveszik, hogy borotvával bálnát rajzoljanak valamely testrészükre. Végül manipulációk, fenyegetések révén halálba kergetik áldozataikat. Ha valaki nem hajlandó az öngyilkosságra, azzal fenyegetik meg, hogy a birtokukban levő információk alapján – amit maga a játékos osztott meg velük – felkeresik lakcímén és megölik. Putyin kezére játszik A városi legendák és álhírek cáfolatával foglalkozó Snopes.com portál arra a következtetésre jutott, hogy az öngyilkosságok nem kapcsolhatók össze a Kék Bálna játékkal. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Novaja Gazeta cikke – amit az összes nagyobb orosz állami médiaszolgáltató átvett – okozta a tömegpánikot, ami jól jött Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy a fiatalokra jelentett veszélyt hangsúlyozva olyan törvénytervezetet készíttessen elő, amely korlátozná az internethasználatot. Miután Romániában is híresztelni kezdték, hogy a Kék Bálna halálos áldozatokat szedett, a romániai rendőrség március 18-án felvilágosító kampányba kezdett, amelynek szlogenje: A virtuális barátságok halálosak lehetnek. Ugyanakkor hangsúlyozták: a játék Romániában nem terjed, csupán a megelőzés céljával indították a kampányt. A Transindex.ro portál szerint a Kék Bálna játék csupán egy ügyesen felépített hoax, azaz álhír, amelyet valószínűleg csak a kattintásszám növelésére hoztak létre. Rozsnyón a Bálna? Szlovákiában két rozsnyói fiatal halála után röppent fel a hír: tragédiájuknak köze lehet a Kék Bálnához. A hír kapcsán megkerestük a rendőrség Kassa és Nyitra megyei szóvivőjét is. Azt szerettük volna tudni, hogy a rozsnyói esetekben indult-e rendőrségi nyomozás és összefüggésbe hozható-e a tragédia a Kék Bálna nevű internetes játékkal. Azt is megkérdeztük, mit tehetnek a szülők, és mit tehet a rendőrség a Kék Bálnához hasonló játékok terjedése ellen. Alexander Szabó, a rendőrség kassai szóvivője tömören annyit közölt, hogy egyelőre nem találtak összefüggést a fiatalok halála és a Kék Bálna nevű játék között. Božena Bruchterovától, a rendőrség Nyitra megyei szóvivőjétől azt kérdeztük, hallott-e a Kék Bálnáról és a rendőrség foglalkozik-e a jelenséggel. Azt válaszolta, hogy nem tud a játékról és a rendőrség sem foglalkozik az üggyel. Bruchterová azt tanácsolta, ha gyanú merül fel, tegyünk feljelentést. Nem szabad alábecsülni A cikkünk elején említett párkányi eset kapcsán megkerestük a helyi, a köbölkúti és a muzslai alapiskola igazgatóját is. Zalaba Zsófia, a muzslai Endrődy János Alapiskola igazgatója elmondta: iskolájukban egyelőre nem észlelték a jelenséget. „Hallottam a Kék Bálna nevű játékról, és úgy vélem, hogy ezt az ügyet nem szabad alábecsülni. Foglalkozni kell vele, beszélni kell róla. A gyerekekkel névtelen tesztet töltettünk ki, hogy felmérjük, mit és mennyit tudnak róla, és a Kék Bálnáról szó lesz a szülői értekezleteken is. Az iskola segítő és felvilágosító szerepe meghatározó. A feladatot nem háríthatjuk a szülőkre, hiszen a gyerekek idejük nagy részét az iskolában töltik. A virtuális világ történéseiről sokszor tájékozottabbak és naprakészebbek, mint a felnőttek” – állítja Czibor Katalin, a köbölkúti Stampay János Alapiskola igazgatója. Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója szerint az iskola a tájékoztatásban tud segíteni. „A gyermek hiszékeny, még kiforratlan személyiség, sokszor nem tudja felmérni, hogy akár egy játéknak tűnő tevékenységgel mennyire befolyásolhatóvá válik. Hétfőtől az iskola weboldalán is elérhetők lesznek a témával kapcsolatos fontos információk. Az áprilisi szülői értekezleteken is beszélni fogunk a témáról, mivel ezeket a játékokat a gyerekek nem az iskolában, hanem a szabadidejükben, otthon játsszák” – nyilatkozta Fodor Zsuzsanna. Az iskolában már korábban letiltották a Facebookhoz való hozzáférést. Ellenőrzött internet Valent Ákos informatikus, a párkányi iskola pedagógusa szerint az internetes keresők és közösségi oldalak korában ugyan minden egyszerűbbé vált, de ez azzal jár, hogy a gyerekek előtt is kinyílt a világ. „Ha öngyilkos csoportokhoz akarnak csatlakozni, akkor rákeresnek a Google keresőjében. Könnyű lenne erre azt mondani, hogy ez a Google hibája. A Google azonban csak eszköz. Ugyanúgy, mint a kalapács, amivel építeni és rombolni is lehet. Nem az eszközön múlik, hogy mire használjuk. Sok szülő szidja a Facebookot is, miközben ezt az időt akár arra is fordíthatnák, hogy a gyereküknek megpróbálják elmagyarázni a felelősségteljes használatát” – véli Valent Ákos. A kérdésre, hogy mit tehet a szülő, több lehetőséget is felvázolt. „Otthon a router beállításaiban állítsuk be a felkeresett webhelyek listázását. Így vissza tudjuk nézni, hogy az egyes eszközökről (laptop, mobil, tablet) milyen oldalakat kerestek fel, és milyen kulcsszavakra kerestek rá a Google-ban. Így a gyerekek nem tudják, hogy a szülők kézben tartják a dolgokat. Bár lehet ennek a morális aspektusait vizsgálni, az előzmények rendszeres ellenőrzésével észrevehetjük, ha rossz irányba mennek a dolgok” – javasolja. Mivel a legtöbb routernél ez nem minden felhasználónak egyszerű feladat, azt tanácsolja, a szülők kérjék szakember segítségét. Tiltott szavak „Megoldás lehet az is, hogy a router keresőjében tiltólistára teszünk linkeket és kifejezéseket. Így elérhetetlenné tesszük a veszélyes weboldalakat. Például azokat, amelyeken szerepel az öngyilkosság szó. Persze ez azt is jelenti, hogy a beállítások után a kedvenc hírportálunk is elérhetetlenné válik, ha a címlapján szerepel a tiltólistás szó. Ennek elkerülése végett saját eszközeinket adjuk hozzá a kivételekhez” – tanácsolja. Valent Ákos szerint letölthetők olyan alkalmazások is, amelyek ismerik ezt a funkciót. Az informatikus szerint a második és harmadik lehetőségnél adódhat probléma. „Ha a gyerekek tudják, hogy meg akarják akadályozni őket az információ megszerzésében, mindent megtesznek azért, hogy kicselezzék a szülőket” – teszi hozzá. VÉLEMÉNYÜNK A TÉMÁBAN: TÁMAD A KÉK BÁLNA? Hol jár gyerek? Momko Erika pszichológus szerint a gyerekek azért próbálják ki a Kék Bálnához hasonló játékokat, mert az internet világába menekülnek, ha a valós életben és kapcsolatokban kudarcot vallanak. A pszichológus úgy véli, a megelőzésben és a helyzet kezelésében is a szülőké a főszerep. „A szülőnek mindig tudnia kell, merre jár a gyermeke, és ezen nemcsak a délutáni vagy hétvégi sétákat értem, hanem azt is, hogy a virtuális világban merre csatangol, mivel ott sokkal nagyobb veszélyek leselkednek rá, mint egy délutáni séta közben” – nyilatkozta a pszichológus, aki szerint a megoldás kulcsszava minden esetben a beszélgetés.