"Katasztrófa" helyett vereség

Von der Leyen megválasztásában fontos szerepet játszottak a V4-es államok, hiszen akadályozták Frans Timmermansnak, az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltjének EB-elnökké választását. Így a német CDU-s védelmi minisztert, von der Leyent mint tartalékjelöltet választották az EB élére, a szintén néppárti Manfred Weber helyett. A javaslatot még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Radovan Geist politikai elemző szerint az, hogy más kormányfők ellenállása mellett a visegrádiak miatt sem a csúcsjelöltek közül választottak EB-elnököt, nem jelenti egyből azt, hogy az ún. Spitzenkandidat-rendszert elvetnék a jövőben.

Az elemző szerint ebben az esetben a V4-ek formálisan egységesen léptek fel. „De nem tudtak közös jelöltet állítani, csakis a folyamat megakasztására koncentráltak” – mondta Geist. Hozzátette, ez a lépés tovább erősítette a V4-ről alkotott eddigi képet, hogy anélkül ássák alá a lehetséges kompromisszumokat, hogy pozitív alternatívát vázolnának fel. „Azt is mondhatjuk, hogy emiatt a V4-ek országainak politikai tőkéje még gyengült is az EU-ban” – jelentette ki az elemző.

Geist szerint nem teljesen világos, hogy a szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini miért csatlakozott a szintén baloldali Timmermanst elutasító V4-es állásponthoz. Magyarország és Lengyelország ellenállását az magyarázza, hogy a jogállamiság szabályainak megsértése miatt Timmermans keményen fellépett e két tagállammal szemben. Szlovákiának és Csehországnak azonban nem volt oka elutasítani a szocialista jelöltet. 

Pellegrini igyekezett az EB-elnök megválasztását pozitívan beállítani, viszont lényegében a saját pártcsaládjával, az Európai Szocialistákkal szemben szavazott. „Beigazolódott, hogy a Smer nem tartja kulcsfontosságúnak az Európai Szocialisták Pártjában való munkát” – mondta Geist, és hozzátette, ez akkor üthet vissza, amikor a Maroš Šefčovičnak kiosztott EB biztosi posztról tárgyalnak. Šefčovič szinte biztosan az EB egyik alelnöke lesz, de az már korántsem egyértelmű, hogy ezen belül fontos feladatot kap.

Miroslav Lajčák (Smer-jelölt) szlovák külügyminiszter szerint nagyon szomorú, hogy a most megválasztott fontos uniós tisztségek betöltői között egyetlen kelet- vagy közép-európai jelölt sincs. Szerinte ez tükrözi azt is, ahogy a többi tagállam miként látja a V4-es országokat, azok vezetőt.

Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője szerint az EB-biztosi pozíciók szétosztásakor legfeljebb a lengyelek számíthatnak arra, hogy fontosabb feladatot kaphatnak.