Jövőre leállhat az offshore-ozás

Az ellenzék nem egységes, a civilek szerint pedig a gyakorlatban dől majd el, hogy valóban hatékony-e a jogszabály.

Az úgynevezett offshore-törvény kulcsfontosságú intézkedéseket vezet be a politikai korrupció, a pénzmosás megfékezéséért; átláthatóbbá és ellenőrizhetővé teszi a közpénzek és az uniós források felhasználását – állítja a Lucia Žitňanská (Híd) vezette igazságügyi minisztérium. A tárca szerint a jogszabály az összes olyan szituációra gondol, amikor az állam a magánszektorral üzletel, vagy az egyik a másikra ruházza vagyonát.

Mire jó az offshore

A vállalkozók három fő ok miatt alapítanak offshore, vagyis adóparadicsomban bejegyzett céget, vállalatot: hogy elkerüljék az adófizetést, és elrejtsék a tulajdonosokat, cégvezetőket, továbbá minimalizálják az adminisztrációs és bürokratikus kötelezettségeket. Az adófizetés elkerülésével egy-egy cég milliókat takaríthat meg. Mivel a tulajdonosok kiléte nem ismert, nem lehet kizárni, hogy bizonyos állami megbízások hátterében politikusok, miniszterek állhatnak. A Bisnode elemző cég szerint Szlovákiában 2005 és 2015 között 211%-kal nőtt azoknak a szlovák tulajdonú cégeknek a száma, amelyek adóparadicsomokba költöztek. 2005-ben 1510 szlovák tulajdonú offshore cég volt, számuk 2015-re 4701-re emelkedett. Az utóbbi évek legnagyobb pénzlenyúlásai – például az elektronikusútdíj-rendszer bevezetése, a faliújságtender, az emissziós kvóták vagy a Tipos-botrány is – offshore cégekhez köthetők.

A közszféra partnerei

Žitňanská törvénye arra kötelezi az állammal, az önkormányzatokkal és a közszférával szerződő cégeket, fedjék fel tulajdonosi hátterüket. Emellett bevezeti a közszféra partnereinek adatbázisát, mely a világhálón hozzáférhető és ellenőrizhető lesz. Az állam, az önkormányzatok és a közszféra csak olyan céggel szerződhet, mely szerepel az adatbázisban. Akár egymillió eurós pénzbírsággal és az adatbázisból való törléssel büntethetik azokat a cégeket, melyek nem valós adatokat tüntetnek fel. Az adatok hitelességéért az arra jogosult személy vagy intézmény (ügyvéd, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló, adótanácsadó) is felelősségre vonható. A cégek hátterét évente ellenőrzik, illetve amikor újabb megbízásért pályáznak.

Bár Lucia Žitnanská szerint a jogszabály nemzetközi viszonylatban is a legszigorúbbak közé tartozik, a civilszervezetek szerint csak az idő mutatja majd meg, hogy valóban hatékony-e a módosítás. A Csörgetünk a Változásért korrupcióellenes kezdeményezés azt kifogásolja, hogy csak egyetlen, a Zsolnai Járási Bíróság dönthet majd az adatbázis megsértéséért kiszabható bírságokról. A civilek szerint kérdés, hogy lesz-e erre kapacitása.

Az ellenzék nem egységes a jogszabállyal kapcsolatban. „Az offshore-törvény nem gyógyítja ki Szlovákiát a korrupcióból, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem hozhat pozitív változásokat” – mondta Miroslav Beblavý (független), aki azt javasolta, hogy csak azok kaphassanak bányászati és földtani kutatási engedélyt, akik regisztrálnak az adatbázisban.

A jogszabály vitája tegnap délután fejeződött be.