Jóváhagyta a kormány az előzetes fogva tartás időtartamának csökkentését

Öt hónapnál hosszabb ideig tarthat az előzetes fogva tartás, ha például bebizonyosodik, hogy a gyanúsított összejátszhat más személyekkel, ha a büntetőeljárás bűnözői vagy terrorista csoport által elkövetett bűncselekmény, szervezett csoport által elkövetett különösen súlyos bűncselekmény, bűnözői csoport létrehozására, támogatására, terrorista csoport létrehozására, támogatására, vagy olyan bűncselekmény ügyében folyik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A javaslat célja az őrizetbe vett gyanúsított jogainak szem előtt tartása, illetve az előzetes fogva tartásra tett javaslat és a bíróságok előzetes letartóztatásról szóló határozatainak pontosabbá tétele.

További változás a fogva tartást helyettesítő intézkedések lehetőségére vonatkozó kötelező bírósági felülvizsgálat bevezetése. „Az Alkotmánybíróság döntésével és a bírói gyakorlattal összhangban a gyanúsított őrizetbe vételére irányuló indítványt és a bíróság őrizetbe vételről szóló döntésének indoklását is figyelembe kell venni" - mondta Peter Bubla, az igazságügyi minisztérium szóvivője.

Hozzátette, ha előzetesbe helyeznek egy gyanúsítottat, az erre irányuló indítványnak és a vizsgálati fogságba helyezésről szóló bírósági határozat indokolásának tartalmaznia kell a konkrét tényeket is, amelyek alapján feltételezhető, hogy a gyanúsított további bűncselekményeket követhet el.

A jóváhagyott javaslat nem mondja ki, hogy a meghatározott idő letelte után automatikusan szabadlábra kell helyezni a gyanúsítottat. „A bíróság, illetve az előkészítő eljárás bírója az ügyész indítványára bizonyos körülmények között dönthet úgy, hogy a megállapított időn túl is őrizetben marad a gyanúsított" - tette hozzá a szóvivő.

A javaslat szerint, ha a gyanúsított kérvényezi szabadlábra helyezését, és az ügyész nem tesz eleget ennek a kérésnek, akkor legkésőbb öt munkanapon belül a bíró elé kell terjeszteni az indítványt.

A jogszabály augusztus 1-jén lépne hatályba.