Jogsértés esetén az elbocsátott alkalmazott bírósághoz fordulhat

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Jobban kell védeni azokat az alkalmazottakat, akiknek cégét bezárták, felszámolták, a munkaadó nem folyósított nekik bért, nem kaptak felmondást, semmilyen hivatalos dokumentumot a munkaviszonyuk megszűnéséről – figyelmeztet Jana Dubovcová emberjogi biztos.

Az ombudsman a problémára már az előző évi tevékenységéről szóló jelentésében felhívta a figyelmet, melyet a közelmúltban a parlament lesöpört az asztalról, s a politikusok a benne megfogalmazott ajánlásokat nem vették komolyan. Időközben azonban újabb cégek – a Twist Kft. és az EVG Kft. – kerültek nehéz helyzetbe. „Elfogadhatatlan, hogy egy jogállamban megismétlődhessenek olyan helyzetek, hogy alkalmazottak és családjaik kerüljenek nehéz helyzetbe felelőtlen cégvezetők miatt” – nehezményezte az emberjogi biztos, aki szerint Kelet-Szlovákiában fennáll a veszély, hogy további cégek mehetnek hasonló módon csődbe, s nem jogszerűen bontják fel a munkaviszonyt alkalmazottaikkal.

A munkaviszony megszüntetése

A munkatörvénykönyv értelmében két módon lehet megszüntetni a munkaviszonyt: közös megegyezés alapján és felmondással. Az előbbi lehetőséget bármikor lehet alkalmazni, még az ún. védelmi idő – például betegszabadság, anyasági vagy gyermekgondozási szabadság – alatt is, hiszen a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapszik. Felmondást adhat a munkaadó és az alkalmazott is. Az utóbbi bármikor és bármilyen okból, a konkrét ok feltüntetése nélkül egyaránt benyújthatja, a munkaadó azonban csak a törvény által meghatározott esetekben bocsáthat el valakit, és szándékát előre meg kell tárgyalnia az alkalmazottakkal, illetve azok képviselőivel, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen. A munkaadó akkor bocsáthat el valakit, ha megszüntet vagy áthelyez más városba munkahelyet, a céget átszervezik, fölösleges munkaerőről van szó, az alkalmazott egészségi állapota miatt képtelen elvégezni addigi munkáját, az alkalmazott saját hibájából nem képes teljesíteni kötelezettségeit, valaki rossz munkát végez, fegyelmi vétséget követett el.

Felmondási idő és lelépő

Ha a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkalmazott esetében, aki 1–5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával kezdődik. A munkaadó köteles egyszeri rendkívüli anyagi támogatást – ún. lelépőt – adni az elbocsátott személyeknek. A munkatörvénykönyv szerint ez legkevesebb az alkalmazott havi átlagbérének a kétszerese, ha viszont olyan személyről van szó, aki legalább öt évig dolgozott a cégnél, legalább 3 havi átlagfizetésének megfelelő lelépőre jogosult. Ha az alkalmazott nyújtja be a felmondását, a munkaadó nem köteles lelépőt fizetni. A munkáltató indokolt esetben – súlyos fegyelmi vétség esetén – azonnali hatállyal, felmondási idő nélkül is elküldheti alkalmazottait, és a próbaidőben lévő személyektől is könnyen megszabadulhatnak.

Igazolás a munkaviszonyról

Bármilyen okból és körülmények között szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadónak mindig ki kell állítania a munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumot, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről szóló igazolásokat – ezekre szükség lehet a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére véleményt mondhat róla, ajánlást adhat az új munkaadó számára.

Hogyan lehet védekezni?

Ha egy cég törvénytelenül jár el – jogszerűtlen a felmondás, nem fizeti ki a bért, a lelépőt, nem ad igazolást a munkaviszony megszűnéséről, a ledolgozott évekről, napokról stb. –, az elbocsátott alkalmazott védekezhet. Először is a cég vezetésétől kérheti a hibák eltávolítását, amennyiben erre nem megfelelően vagy egyáltalán nem reagálnak, a Nemzeti Munkafelügyelethez vagy bírósághoz fordulhatnak, valamint az emberjogi biztostól is kérhetnek segítséget. (sza)