JOGI TANÁCS

Az ajándékozási szerződésekről

Korábban azzal a feltétellel ajándékoztam oda a családi házam a gyerekemnek, hogy ő az életem végéig a gondomat viseli. Ma már idősebb vagyok, és valóban gondozásra szorulok. A gyermekem azonban épp most nem hajlandó velem törődni, ezért szeretném a házat visszaszerezni. Mi ennek a módja?

Az ajándékozási szerződéses viszony megszüntetése az általában számításba jövő jogintézményeken kívül (pl. a két fél megegyezése, a szerződéstől való elállás, feltétel nem teljesítése) elérhető bizonyos esetekben az ajándékozás visszavonásával is. Az ajándékozással átruházott ingatlant az ajándékozó visszakövetelheti, ha a megajándékozott az ajándékozó, illetve annak családtagjaival szemben jó erkölcsbe ütköző, súlyosan sértő viselkedést tanúsít.

Azonban nem minden helytelen viselkedés értékelhető jó erkölcsbe ütközőnek. A megajándékozott viselkedésének meghatározásában nem elég az ajándékozó szubjektív érzéseire hagyatkozni, a megajándékozott viselkedését (a felek egymáshoz való kölcsönös viszonyát is figyelembe véve) objektívan kell megítélni. Továbbá figyelembe kell venni a sértő viselkedés intenzitását, valamint gyakoriságát is. Levélírónk számára azonban pozitív fejleménynek számíthat, hogy az elmúlt évek bírói gyakorlata súlyosan sértő és jó erkölcsbe ütközőként ítélte meg az ajándékozótól való segítség megvonását, ha az rászorult a megajándékozott gondoskodására – melyre a megajándékozottat törvény (pl. a családról szóló törvény) vagy szerződés (pl. eltartási szerződés) kötelezi – még akkor is, ha ezen mulasztás nem ér el olyan intenzitást, hogy bűncselekménynek vagy akár csak kihágásnak lehessen minősíteni.

A Polgári Törvénykönyv szerint a megajándékozottnak a fent említett viselkedése nyomán az ajándékozó visszavonhatja az ajándékot, és követelheti a megajándékozottól, hogy azt visszaszolgáltassa. Ezt a jogát azonban az ajándék visszavonására okot adó viselkedést követő három éven belül kell érvényesítenie, ellenkező esetben elévül.

Az ajándék tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának az ajándékozóra való visszaszállásának pillanata egybeesik az ajándékozónak a megajándékozott felé tett (az ajándékozás visszavonásáról szóló) egyoldalú akaratnyilvánításának kézbesítésével – tehát amikor az a megajándékozott szférájába kerül. Ha szeretnénk elkerülni a félreértéseket, akkor a későbbi, esetlegesen felmerülő bizonyítási eljárás szempontjából célszerű a visszavonási nyilatkozatot ajánlott levélként elküldeni az ajándékozottnak.

Az ingatlan esetében a tulajdonjog-változást az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Az illetékes kataszteri hivatal általában bejegyzi az ajándékozó megújult tulajdonjogát annak indítványa alapján, melyhez csatolni kell az ajándékozás visszavonásáról szóló nyilatkozatot is. Nemegyszer azonban a bejegyzést hosszas bírósági eljárás előzi meg. Ilyen esetekben célszerű az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hogy az illető ingatlant érintő bírósági eljárás van folyamatban – ezáltal elejét lehet venni például az ingatlan harmadik személyre való jogtalan átruházásával járó esetleges bonyodalmaknak.

A megajándékozott köteles az ajándékozás tárgyát visszaszolgáltatni az ajándékozónak. Ha erre mindezek ellenére sem hajlandó, az ajándékozó bírósághoz fordulhat, hogy az kötelezze a megajándékozottat az ingatlan kiadására. Végezetül meg kell említeni, hogy a megajándékozott is védekezhet, mégpedig abban az esetben, ha megítélése szerint viselkedése nem jogosítja fel az ajándékozót az ajándék visszavonására, bírósági úton megtámadhatja az ajándékozás visszavonásának érvényességét.

Veszelei Viktória, jogász