Jogi helyzetük átfogó rendezését szorgalmazzák a szlovákiai kisebbségek

A tanácskozáson a magyar, a ruszin-ukrán, a német, a roma és a cseh kisebbségi szervezetek képviselői vettek részt.
"Három konkrét témát készítettünk elő: a Szlovákiában nagyon hiányzó kisebbségi törvényt, továbbá a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt és a kisebbségi kultúrák finanszírozását rendező törvényt" - fejtette ki Doležal.

"Nem megoldás, hogy a nemzetiségi kultúrákat jelenleg csak különböző alapokból támogatják pályázatok útján" - jegyezte meg Peter Sokol, a Ruszin-Ukrán Szövetség elnöke.
Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SzMK), a szlovákiai magyar civil szervezetek egyeztető fórumának a szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában 1989 óta nem tartják be az alkotmány 34. cikkelyének rendelkezését, miszerint a kisebbségeknek joguk van részt venni az őket érintő ügyekről folyó döntéshozatalban.
Vladimír Protivnák, a Ruszin Megújhodás elnöke szerint a kisebbségeknek a társadalom integráns részévé kell válniuk, s nem szabad, hogy terhet jelentsenek az államnak. "Joguk van dönteni saját ügyeikről, mert itt élnek, itt fizetnek adót, és saját maguknak kell meghatározniuk prioritásaikat, a nyelv, a kultúra, a vallás területén, más területeken" - szögezte le Protivnák.
Az állam iránti lojalitást a kisebbségek természetesnek tartják, s nem kívánnak beleszólni a politikába. Nem várják, hogy problémáik egyik napról a másikra megoldódnak, de fontosnak tartják, hogy a munka ezen a téren elkezdődjön. Közös javaslat, hogy alakuljon egy állandó kisebbségi bizottság vagy konferencia, amely előkészítené a szükséges törvényjavaslatokat.
Az őshonos szlovákiai nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális szervezeteinek képviselői első ízben márciusban Ipolynyéken (Vinica) találkoztak, ahol egyebek között megállapodtak abban, hogy közösen szorgalmazni fogják egy, a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállását és védelmét komplex módon szabályozó törvény - az úgynevezett kisebbségi törvény - kidolgozását és elfogadását.
Magyar részről a Csemadok szlovákiai magyar kulturális szervezet és az SzMK tagja a fórumnak.
Az ipolynyéki közös nyilatkozatot aláíró kisebbségek képviselőinek az volt a véleményük, hogy Szlovákiában "továbbra is hiányoznak azok az egyértelmű törvényi, intézményi és politikai garanciák, amelyek nemzetiségi közösségeink sokoldalú fejlődését hosszú távon biztosíthatnák, és az egyenlőséget a társadalmi élet minden területén valóságossá tennék, ezáltal megfékeznék közösségeink gyors asszimilálódását, mely napjainkban tapasztalható".
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükséges különbséget tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között. "A bevándorlóknak nem lenne szabad olyan jogokkal rendelkezniük, mint azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek évszázadok óta élnek ezen a területen" - fogalmazott Hrubík Béla, a Csemadok elnöke Ipolynyéken.