Jogászok: Az alkotmánybíró-választásról szóló kormányjavaslat hiányos

A jogászok szerint a kormányjavaslat legnagyobb hiányossága az, hogy nem tartalmazza az alkotmánybírók időközbeni lecserélésének lehetőségét, amellyel megakadályozható lenne, hogy egy kormánykoalíció 12 évre ellenőrzése alá vonja az Alkotmánybíróságot. Ezzel kapcsolatban Marián Porvažník, az egyik jogász elmondta: a bírók egy harmadának négyévente történő újraválasztása biztosíthatná az Alkotmánybíróság függetlenségét, legitimitását és demokratikus voltát.

A jogászok kifogásolják azt is, hogy a kormány nem fogadta el azt a javaslatukat, melynek értelmében az első körben alkotmányos többséggel, vagyis legalább 90 szavazattal kellene megválasztani az alkotmánybíró-jelölteket. A kormányjavaslatba ezen kívül az sem került be, hogy a jelölteket egy szakmai bizottságnak is meg kell hallgatnia.

A kormány azt javasolja, hogy a bírók megválaszthatóságának alsó korhatárát emeljék 40-ről 45 évre, amit a jogászok károsnak minősítettek. Peter Wilfling, a Via Iuris civil szervezet munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányjavaslat blokkolja a jogászok fiatalabb nemzedékét, és ellehetetleníti azok jelölését, akik 1989 után tanulták ki a jogot. „Ők legközelebb csak 2031-ben indulhatnának” – mutatott rá Wilfling, hozzátéve: a jelenlegi alkotmánybírók közül a kinevezésük idején sokan nem töltötték be a 45. életévüket, köztük Eduard Barány, Ján Drgonec, Ján Klučka és Mészáros Lajos sem.

A jelenlegi állapothoz képest bizonyos mértékű javulást jelentene a jogászok szerint az, hogy a jelöltek megválasztásához már legalább 76 képviselő támogató szavazatára lenne szükség. Úgy vélik, pozitív változást hozhat annak a követelménynek a bevezetése is, hogy az alkotmánybíró-jelölteknek garantálniuk kell, hogy tisztességesen és függetlenül fogják ellátni a feladataikat.

Porvažník felhívta a figyelmet, hogy 2031-ben, amikor a legközelebb megválasztott alkotmánybíróknak lejár majd a mandátumuk, egyetlen parlament fog 12 új alkotmánybírót választani a 13 közül. „Annak kockázata tehát, hogy az Alkotmánybíróságot a kormánykoalíció vonja az ellenőrzése alá, megsokszorozódik” – tette hozzá.

„Az általunk javasolt alkotmányos többség az alkotmánybíró-jelöltek választásának első körében és a legkevesebb 76 szavazat a második körben talán nem járna azzal, hogy más jelölteket választanának meg. De nem is kerülne sor politikai színjátékra” –állítja Lucia Berdisová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa. Az alkotmányos többség az első körben szerinte azt fejezné ki, hogy az Alkotmánybíróság a népé, és nem a kormánytöbbségé, a legkevesebb 76 szavazat a második körben pedig csökkentené annak kockázatát, hogy blokkolják a bíróválasztást, és a bírói helyek üresen maradnak. 

A kormány szerdai (8. 22.) ülésén fogadta el az igazságügy-miniszter által készített alkotmánymódosítást, amely megváltoztatja az alkotmánybírók kiválasztásának módját. A javaslat szerint alkotmánybíró csak büntetlen előéletű, általánosan elismert jogi szaktekintély lehet, aki garantálni tudja, hogy a tisztségét tisztességesen, függetlenül és pártatlanul fogja ellátni.

A jelölteket a parlament abszolút többséggel választaná, a megválaszthatóság alsó korhatárát a kormány 40-ről 45 évre emelné.

A kormányjavaslattal szeptemberi ülésén foglalkozik a parlament. A jogászok abban bíznak, hogy a koalíciós és az ellenzéki képviselők komoly tárgyalásokat fognak folytatni a javaslatról, és az még módosulni fog a parlamentben. Gál azt ígérte, hogy megpróbál egyezségre jutni az ellenzékkel. Mivel alkotmánymódosításról van szó, annak elfogadásához az ellenzék szavazataira is szükség lesz.