Jogászkodásba fullad a kórházreform?

A bírók Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) általi átvilágításának engedélyezéséről van szó, a törvény 2014-es elfogadásakor a Fico-kormány azzal érvelt, hogy így akarja megtisztítani az igazságszolgáltatást a korrupt bíróktól. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a kórházreform is hasonló sorsra jutna. 

Konkrétumok nélkül 

Mindemellett már nem csak jogi nehézségek vannak. Az ellenzék egyre inkább kihátrál a reform mögül, miután kiderült, hogy Kalavská csupán kétoldalas javaslatot küldött tárcaközi egyeztetésre, és abban semmiféle konkrétumok nem szerepelnek. Általánosságban leírja a minőségi betegellátás fogalmát, valamint azt, hogy a betegnek joga van minél hamarabb ellátáshoz jutni. A minisztérium szerint az általánosítás oka, hogy a konkrét adatok idővel változhatnak, így minden egyes alkalommal az alkotmánytörvény módosítására lenne szükség. A konkrétumokat ezért nem az alkotmánytörvényben, hanem egyszerű törvényekkel szabályoznák. Az ellenzéki SaS korábban támogatta Kalavskát, de az alkotmánytörvénnyel nem ért egyet. „Ez nincs összhangban a közérdekkel, sőt, inkább ellentétes vele” – állítja Janka Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának tagja. Marek Krajčí (OĽaNO) szerint a törvény konkrétumok nélkül zsákbamacska. Hozzátette, az OĽaNO szeretné tudni például azt, hogy a betegeknek a reformot követően mennyit kell várniuk a műtétekre. „A betegnek joga van tudni, hogy mikor kerülhet sor a műtétjére” – fogalmazott Krajčí. Az OĽaNO képviselője azt is kifogásolta, hogy a reform költségei sincsenek tisztázva. Zuzana Šebová (Sme rodina), a parlament egészségügyi bizottságának tagja szintén úgy véli, Kalavskának vissza kellene vonnia az alkotmánytörvényre vonatkozó javaslatot. 

Az elejét sem látni 

Nemcsak az ellenzék, hanem a szakma is tiltakozik Kalavská döntése miatt. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) alkotmánysértőnek tartja a javaslatot, ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásról esik benne szó, a többi típusú egészségügyi ellátásról nem, pedig ezeknek is óriási szerepük van abban, hogy a betegek megfelelő ellátásban részesüljenek. „Az is megeshet a jövőben, hogy a szakmai közvélemény nyomására meg kell változtatni a fekvőbeteg-ellátás felosztását, hiszen rengeteg dolgot nem láthatunk előre. Ezért nem szerencsés alkotmánytörvénybe foglalni a kórházreformot, hiszen az ilyen törvényeket mindig nehezebb megváltoztatni” – reagált az ANS. 

A tárcaközi egyeztetésre küldött javaslatban az szerepel, hogy a törvény 2024-ben lép életbe. Zuzana Eliášová, az egészségügyi tárca szóvivője lapunknak elmondta: ez nem azt jelenti, hogy maga a reform akkor kezdődik, ugyanis több előzetes fázis van, amelyeket végre kell hajtani, hogy a betegek a javaslatban tárgyalt jó minőségű kórházi ellátást kapjanak. (nar,TASR,dennikN)