Jó hangulatú magyar–magyar, civilekkel a pályán

Az első magyar–magyar párbeszédet minden bizonnyal továbbiak követik. A Dunaszerdahelyen rendezett egyeztetés nagyon hosszú idő után az első olyan fórum volt, ahol egy asztalhoz tudtak ülni a szlovákiai magyar közélet szereplői. A politikusok, önkormányzati vezetők, az országos lefedettségű intézmények vezetői és a civil szféra képviselői mintegy 80–90-en jelentek meg a tárgyaláson, melyet az MKP kezdeményezett, első állomásként oktatásügyi témában.A konferencia elején Bugár Béla, a Híd, és Menyhárt József, az MKP elnöke is hangsúlyozta, a cél a szakmai egyeztetés, és egy, a szlovákiai magyarság megmaradását elősegítő párbeszéd kezdete. Menyhárt beszédében hazaküldte azokat, aki „gyűlölködni és árkot ásni jöttek”, Bugár Béla pedig azt hangsúlyozta, akkor leszünk képesek a közös gondolkozás elindítására, ha elfogadjuk, hogy a közös célhoz, szlovákiai magyarság megmaradásához és fejlődéséhez különböző utak vezetnek. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"255903","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Pozitív diszkriminációt A konferenciát Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László kezdték előadásaikkal, melyekben felvázolták a szlovákiai magyarság demográfiai helyzetét, a népességfogyás és az asszimiláció társadalmi tényezőit. Ezután Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke következett, aki ismertette a szlovákiai magyar oktatási rendszer problémáit, különös tekintettel a magyar óvodák kevés számára és kapacitásgondjaira, valamint a magyar pedagógusképzés reformra szoruló problémáira. A két párt szakpolitikusai is szót kaptak, Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi alelnöke azt emelte ki beszédében, hogy a felvidéki magyar iskolák megmaradása és jó működése csak pozitív diszkriminációval érhető el.  Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos, a Híd alelnöke arról beszélt, mit ért el pártja az elmúlt időszakban a kisebbségi iskolák kapcsán a kormánytagsága révén, és több pontban vázolta a szlovákiai magyar oktatás legfontosabb igényeit, a stabil intézményeket, a minőségi oktatást, valamint az önkormányzati rendszer szükségességét. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"255904","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"293","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az előadások után több mint 40 perces vita következett zárt ajtók mögött, a sajtó kizárásával. A vita nem volt éles – erősítette meg lapunknak több résztvevő, elsősorban néhány kiegészítés érkezett az elhangzottakhoz, és megvitatták a konferencia közös zárónyilatkozatát is, melyet aztán a találkozó végén minden résztvevő aláírt.A pártok szakpolitikusai és a civil szféra képviselői is pozitívan nyilatkoztak a magyar–magyar párbeszéd eredményeiről. A talákozón elmondásuk szerint meghatározták azokat a fontos pontokat, melyekre épülnie kell a jövő szlovákiai magyar oktatásának. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"255905","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Apróra váltani Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, arra kérték a politikusokat, hogy a legmagasabb szinten hassanak az önkormányzatok képviselőire és a polgármesterekre, hogy azok törekedjenek magyar nyelvű óvodák alapítására, és a vegyes nevelési nyelvű óvodák szétválasztására. „Itt az ő kezükben van a feladat, hiszen az önkormányzat jogosult az óvodák létrehozására” – magyarázta. Hozzátette: elégedett az elfogadott zárónyilatkozattal, mert az konkrétumokat tartalmaz, melyeket aztán „aprópénzre lehet váltani”. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"255906","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"342","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke nagy pozitívumnak tartja, hogy a vitán és a nyilatkozatban érintették a nemzetiségi iskolaügy fogalmát, mely jelenleg nem szerepel a közoktatási törvényben. Jelenleg ugyanis a magyar iskolák a törvény szerint „nemzetiségi nyelven tanító iskolák”, és nincs különbség a magyar és a nem magyar iskolák között, sem az oktatás tartalmának, sem finanszírozásának kérdésében – holott a magyar iskoláknak speciális szükségletei vannak például a történelem, a szlovák nyelv, vagy épp az idegen nyelvek oktatása kapcsán. Hasonló kérdés a finanszírozás ügye is. „Ahhoz, hogy pozitív diszkriminációt tudjunk elérni az iskoláink számára, meg kell fogalmazni, kinek kérjük ezt a pénzt” – magyarázta.   Elmondása szerint amennyiben a törvénybe bekerülne a nemzetiségi iskolaügy fogalma, arra már lehetne alapozni. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke is pozitívan nyilatkozott a találkozóról, mely szerinte egy jó közös platformot teremtett. Úgy véli, a zárónyilatkozat rögzíti azokat az alapokat, melyre egy sikeres, és fenntartható iskolarendszert lehet építeni. Úgy véli, a szlovákiai magyar oktatásügy legfontosabb igényei közé tartozik a stabil intézményrendszer, az oktatás minőségének garanciája, valamint az oktatásügyi önkormányzatiság. Elmondása szerint a Híd már tett előrelépéseket ezen a területen, programjának egy részét sikeresen átültette a kormányprogramba. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője lapunknak azt mondta, a találkozó meghaladta az elvárásait, jó hangulatú volt, és minden olyan fontos közéleti szereplő részt vett rajta, aki számít. A nyilatkozattal kapcsolatban úgy vélekedik, az a legfontosabb, hogy a későbbiekben meg lehessen valósítani az egyes elemeket. Arra a kérdésünkre, kívülről nézve véleménye szerint mennyire közeledett egymáshoz a két párt, azt mondta, ezt egy találkozóból nem lehet levonni, ám a párbeszéd alapja lehet egy hosszabb távú szakmai egyeztetésnek.  AZ ELFOGADOTT DOKUMENTUM Lesz folytatás A pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetés-sorozatnak lesz folytatása. „Azzal nem érünk el semmit, ha csak összejövünk és megegyezünk valamiben, dolgozni kell, nagyon keményen. Koncepciókat kell kidolgoznunk. Ki kell találnunk, hogyan tovább” – mondta Bugár Béla. Menyhárt József szerint ha megkezdődött a párbeszéd, annak folytatása kell, hogy legyen. „Pont azért nem zártuk le a dokumentumot, hogy beledolgozzuk a javaslatokat. Az egész akkor lesz élő, ha figyelembe vesszük nem csupán a politikum, hanem a civil szféra véleményét is” – tette hozzá.