Januárban kerülhet a kormány elé a büntető törvénykönyv átfogó reformja

A büntető törvénykönyv átfogó reformja idén szeptemberben már másodszor került tárcaközi egyeztetésre. Az eredeti elképzeléssel még Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter állt elő 2021-ben, és az első tárcaközi egyeztetés során több mint 600 megjegyzéssel látták el a javaslatot, így a tárcavezető kénytelen volt jelentősen átdolgozni az eredeti terveket. Ennek eredményeként Kolíková úgy ítélte meg, újabb tárcaközi egyeztetésre van szükség, amely idén szeptemberen kezdődött. Eközben azonban az SaS elhagyta a koalíciót, Kolíková helyére pedig Viliam Karas, a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) elnöke került, aki úgy döntött, tovább folytatja a Kolíková által megkezdett reformot.

Karas egyelőre marad

A keddii sajtótájékoztatóján Karas elmondta, lezárult a második tárcaközi egyeztetés, amely újabb 500 megjegyzést hozott. Jelenleg a javaslat végső formáján dolgoznak, és tervei szerint januárban be is terjeszthetik a kormány elé, amennyiben még ő lesz a miniszteri pozícióban, hiszen Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök kabinetjének múlt heti bukása óta még mindig nem tisztázott, milyen forgatókönyv következik az ország vezetése szempontjából.

Karas állította, őt még senki nem kérte fel arra, hogy nyújtsa be a lemondását, pedig Hegeren kívül már egyeztetett Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszterrel és Boris Kollárral (Sme rodina), a parlament elnökével is. Mint mondta, neki nem okozna gondot elhagyni a miniszteri pozíciót, de amíg erre nem szólítják fel, addig marad a helyén, ugyanis be szeretné fejezni a megkezdett reformokat, például a büntető törvénykönyvvel kapcsolatban is.

A fő gondolat

Karas egyelőre nem akart beszélni arról, milyen konkrét javaslatokat tartalmaz majd a végső dokumentum, mivel szerinte úgy korrekt, ha először magával a miniszterelnökkel és a koalíciós partnerekkel ül le tárgyalni. Annyit azonban elárult, hogy a reform fő gondolata két elv köré épül: az egyik a megelőzés, a másik pedig a visszaeső bűnözők számának csökkentése.

„Szlovákiában más országokkal összevetve nagyon magas a visszaesők száma, azért, mert az ország eddigi büntetőpolitikája kisebb hangsúlyt fektetett a fiatalokkal való munkára, valamint azokra, akik először követnek el bűncselekményt”

– jelentette ki a miniszter. Éppen ezért a reform az említett esetekben a börtönbüntetések helyett az úgynevezett alternatív büntetési formákat részesíti előnyben, például a pénzbírságokat, a közhasznú munkát vagy a házi őrizetet. Karas úgy fogalmazott, a karrierje csúcsa lenne, ha a büntető törvénykönyv reformját sikerülne átültetni a gyakorlatba.

Változások a kábítószereknél

Jozef Čentéš korábbi főügyészjelölt, aki Karas egyik tanácsadójaként tevékenykedik, elmondta, az alternatív büntetéseket például a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeknél szeretnék alkalmazni. Ezzel összefüggésben a parlament idén már elfogadott egy javaslatot, de Čentéš szerint ez a módosítás a gyakorlatban több bonyodalmat okozott, mint hasznot, ezért szükség van az újabb változtatásokra.

Az ügyész ugyanakkor leszögezte, az enyhébb büntetések csak az egyszeri használókat érintetnék, a kábítószer-kereskedőkre vonatkozó büntetések hossza nem változna. Čentéš elmondta, sokaknak az is segítene, ha kis mennyiségű kábítószer birtoklása esetén az ügyet nem bűncselekménynek, hanem kihágásnak minősítenék.

„Vegyünk példának egy 16 éves gimnazista fiút, aki eddig teljesen normális életet folytatott, viszont találtak nála 1 gramm marihuánát. A büntető törvénykönyv mostani formájában egy évnyi szabadságvesztés fenyegetné. Ha viszont a környezetétől és az iskolájából is jó visszajelzéseket kapnánk, akkor azt mondhatnánk, hogy bűncselekmény helyett kihágásnak minősítjük az ügyet. Számára ez hatalmas előny lenne, hiszen ha most kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt elítélik, akkor büntetett előéletűnek számít majd, ami akadályt jelenthet bizonyos szakmák elvégzésénél. Ha viszont csak kihágás lenne, akkor ilyen akadályról nem lehetne beszélni”

– magyarázta az ügyész. Hozzátette, ez példa csak a büntető törvénykönyv egy területére vonatkozik, de hasonló elveket szeretnének alkalmazni más bűncselekmények esetében is.

A tudatmódosító szerekkel kapcsolatban felmerült az ittas vezetésért kiszabható büntetések szigorítása is, különös tekintettel a pár héttel ezelőtti, pozsonyi incidensre, ahol egy ittas sofőr a buszmegállóba hajtott, és 5 embert megölt.

Karas elmondta, ezzel kapcsolatban is folytattak tárgyalásokat, de mivel ez egy érzékeny politikai téma, egyelőre nem szívesen mondana konkrétumokat.

A gazdasági bűncselekmények

A büntető törvénykönyv reformjának egyik legvitatottabb pontja lehet az, amit Boris Kollár nemrégiben a Denník N-nek adott interjújában felvetett. A házelnök úgy gondolja, más európai országokkal összevetve túlságosan magas a maximálisan kiszabható büntetések felső határa a gazdasági bűncselekmények esetén. A Sme rodina elnöke szerint ezeket összhangba kellene hozni az európai normákkal. Kollár azután nyilatkozta ezt, hogy Tomáš Taraba független képviselők (korábban ĽSNS) beterjesztett a parlament elé egy erről szóló javaslatot. A Sme napilap szerint Taraba jó kapcsolatot ápol Kollárral, és az említett javaslatról magával Karasszal is egyeztetett. Később a büntetések lerövidítése mellett érvelt Maroš Žilinka főügyész is. Daniel Lipšic speciális ügyész azonban nyíltan ellenzi Kollárék ötletét. A TA3 hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta, különös, hogy éppen most akarják megváltoztatni ezt a törvényt, amikor sok befolyásos közéleti személy és vállalkozó ellen zajlanak eljárások.

Karas ezzel kapcsolatban nem akart konkrétumokba bocsátkozni, mindössze annyit mondott, a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeknél nem lesz semmiféle enyhítés.