Illusztrációs munkássága
Jaksics Ferenc alkotói pályájának legátfogóbb területét a gyermekeknek, fiataloknak szánt, a didaktikus textúrákhoz készült illusztrátori munkája képezi. Ez a terület formálta és formálja hozzáállását az illusztrációs és könyvalkotói tevékenységében.
Jaksics
Jaksics Ferenc alkotói pályájának legátfogóbb területét a gyermekeknek, fiataloknak szánt, a didaktikus textúrákhoz készült illusztrátori munkája képezi. Ez a terület formálta és formálja hozzáállását az illusztrációs és könyvalkotói tevékenységében. A leírt történetet egyszerű jelrendszerű rajzban fogja meg, a gyermek olvasóhoz ösztönös módon, a jó barát nyelvén közeledik. A rajzok melletti képszövegek egyben válaszok is az adott esztétikai, etikai fogalmakra. Ami illusztrációinak külső megjelenését illeti, alkalmazkodik ahhoz az adott korosztályhoz, mely számára a szerzők a könyvet szánták. A kisebb gyermekekhez szóló tollrajzok egyszerű vonalvezetésükben a díszítő voltukat mutatják, egyben megőrzik a leegyszerűsített, stilizált formát, hangsúlyozva a rajzos megjelenítést, a tökéletes kompozíciót.
Jaksics Ferenc illusztrációinak jellemzője az egy-egy könyvön belüli témagazdagság. Annak érdekében, hogy művészi-esztétikai szempontból a kötet megjelenése egységes legyen, elhagyja a részletesség grafikai elemeit úgy, hogy megtartja a tollrajzok személyes poézisét. Ez az alkotói törekvés az adott teljes grafikai anyagon belül következetes, és kompakt grafikai arcot kölcsönöz a műnek.
Az illusztrátor Jaksics szlovák és magyar nyelven megjelenő tankönyvek, meséskönyvek, kalandregények, ismeretformáló kiadványok számára más és más grafikai kulcsot vesz elő. A körvonalakkal létrehozott rajzok esetében raszterpontokkal és sűrű, egymás fedésében elhelyezkedő vonalakkal alakítja ki, vagy éppen szűkíti a teret.
A színes rajzokkal, kolorált tollrajzokkal illusztrált mesejeleneteket és fantasztikus történeteket Jaksics Ferenc alkotásai már-már valósággá emelik a gyermeki fantáziában, vagyis az adott történetet, jelenetet vizuális rangra emeli. A nem élő természetet megszemélyesíti, az állatokat az emberi létbe helyezi, annak jó és rossz megjelenési formáiban. Színereje és formai fantáziája gyermekillusztrációi révén olyan meggyőződéssel irányulnak a gyermeki képzelőerőre, hogy okkal gondolhatjuk, ez a művész kora ifjúsága eszmélésének jegye, mely azokra a gyönyörű mesetörténetekre vezethető vissza, melyek szülei könyvkereskedésének különleges légkörében szövődtek.
MARTA ŠIMO-SVRČEKOVÁ (A szerző művészettörténész)A festő
Annak a Jaksics Ferencnek a festményeit szemlélgetem, akit a köztudat rendszerint az illusztrációk közegében jelentet meg. Persze mi, művésztársai tudjuk igazán, emellett milyen jelentős festői termése is.
A kilencvenes évek eleje Jaksics életében is jelentős változást hozott. Levetette a kiadói béklyót, a szabad, folyamatosan alkotó és kiállító képzőművész szerepét vállalta. Ekkortól kamatoztatja igazán azt a felhalmozott tudást, amelyet mind az illusztrátori, mind a szabad alkotói tevékenységében – olajképek, fametszetek – gyűjtött. Egymás után születnek olajpasztelljei, illusztrációi. Egy képzőművészeti formáció – a Pozsonyi Műtermek – tagjaként is számos kiállításon mutatja be idehaza és külföldön alkotásait, nem feledve mestertanárainak – Želibský, Chovan – reá hagyott üzeneteit. Korábban is festett, ezek az indulás, a pályakezdés éveiben készült Jaksics-festmények többségükben – néhány munkája kivételével – a kavargóan rajzos, illusztrációs jelleget viselik magukon, lévén tájképek vagy figurális kompozíciók.
Az utóbbi, közel húszéves életszakasz az elmélyedés, az alkotói sikerek és küzdelmek ideje. A színek monochróm, egymásba fonódó jelüzenetei portrékat, emberi keserűségeket, közeledéseket, a lelki összekapaszkodás pillanatait közvetítik a néző felé. A gyakorlott szem a sötét tónusú színárnyalatok rejtekeiben ott találja a fényt, a mozgást; a Teremtő vagy az Empátia című képeit szemlélve Braque ágon ülő, ám a leszállás fényét, mozdulatait még szárnyain viselő madara jut eszembe.
Külön figyelmet érdemelnek nagy emberismeretről tanúskodó portréi. A Portréfestő című kép ezenkívül imaginárius drámai jelenet is: feszültséggel tölti meg a felületet. Az idős, kemény vonalú férfiarc kiégett szemekkel néz vissza, a mű látszólag az arcra írt titkokat fedi fel. A rejtély fénye mégis megkörnyékezi a nézőt, s ez a csodálatos megfejthetetlenség – hogy a titkot már nem is kívánjuk megfejteni – emeli a művet a tökéletesség magasságaiba.
A portrésorozat egyik szakmai érdekessége a Szomszédom, Kassák című kép. Jaksics Ferenc szüleinek háza Kassákék háza közelében állt Érsekújvárott. A világhírű Mester portréja a város főterének ábrázolásával párosul. A kompozíció elemi erővel uralja a festményt.
A kerek évforduló jegyében fogant kiállítás Jaksics Ferenc eddigi munkásságának keresztmetszete. Reméljük közösen, hogy a folyamatosan alkotó művész még számos új művel és kiállításokon való további rendszeres részvétellel szólítja meg a művészetpártoló érdeklődőket.
KALITA GÁBOR
(A szerző képzőművész, publicista, a kiállítás kurátora)
Színek és vonalak
Kicsi azoknak a szlovákiai magyaroknak a száma, akik nem tanultak olyan könyvből, amelyet Jaksics Ferenc illusztrált vagy nyomda alá rendezett. Az idén születésének hetvenedik évfordulóját ünneplő képzőművész ugyanis közel harminc évig vezette a Pedagógiai Tankönyvkiadó grafikai osztályát, s 1989-től szabadfoglalkozású művészként is számos kötetet illusztrál, elsősorban a gyermekek és az ifjúság számára.
Jaksics Ferenc Érsekújvárott született 1937-ben, egy ismert helyi könyvkereskedő családjában. Középiskolai tanulmányai után 1964-ben Želibský és Chovan professzorok vezetése mellett védte meg diplomáját a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. A Pedagógiai Tankönyvkiadó grafikai osztályának művészeti vezetőjeként több száz könyvet illusztrált és készített elő, emellett monotípiával és fametszettel is foglalkozott. A későbbi években aktívan fest, realisztikus és expresszív festészetének központi témája a jelenkor emberének lelki világa, amelyben a szerető, a szenvedő, a nem megértett és magányos embert ábrázolja.
Az alábbiakban annak a két művészeti értékelésnek a szövegrészeit közöljük, amelyek elhangzottak a 2007. november 15-től december 15-éig tartó jubileumi kiállítás megnyitóján, a Pozsonyi Magyar Galériában. (kg)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.