Hamarosan beindul a nyári diákmunkaszezon, amely során egyre több fiatal próbál meg pluszkeresethez jutni. Sokan közülük azonban egyáltalán nem gondolnak arra, hogy mindez milyen kötelezettségekkel jár, az adóhivatal ezért ezúttal is kiadta az ezzel kapcsolatos figyelmeztetését. Mire számíthatnak idén a diákmunkások?
Indul a 2024-es nyári diákmunkaszezon, ezt kell tudni az erre vonatkozó adózásról
„A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, nem szabadna azonban megfeledkezni az adózási kötelezettségekről sem. A diákoknak az így szerzett jövedelmük után 19%-os adóelőleget kell fizetniük. Ha azonban igénybe veszik az adóalap adómentes részét, nem kell megfizetniük az adóelőleget” – mondta el lapunknak Drahomíra Adamčíková, a központi adó- és vámhivatal szóvivője.
Nem jár automatikusan
Az adóalap adómentes részét idén havi 470,54 euróban állapították meg. Ha a diák ezt igénybe veszi, akkor a havi adóelőleg kiszámításakor az adóalapját, amely alapján az adóelőleget kiszámítják, ezzel az összeggel csökkentik. Ha az adóalap, amely a biztosítási díjakkal csökkentett bruttó jövedelem, nem haladja meg a havi 470,54 eurót, a diák nem köteles előleget fizetni. Ez a lehetőség azonban nem jár automatikusan. Ha a diák élni kíván ezzel a lehetőséggel, alá kell írnia a munkáltatójával egy nyomtatványt: Nyilatkozat az adóalap adómentes részének és az adóbónusznak az alkalmazásáról (szlovákul Vyhlásenie na uplatnenie NČZD na daňovníka a daňového bonusu).
Adóbevallás
„Szeretnénk felhívni a diákok figyelmét arra is, hogy amennyiben az idei összes adóköteles jövedelmük meghaladja a 2823,24 eurót, 2025. március végéig be kell nyújtaniuk az adóbevallást. Ha a jövedelmük ennél az összegnél alacsonyabb, nem kell adóbevallást tenniük. De ha a munkáltatójuk adóelőleget tartott vissza, akkor önkéntesen adóbevallást nyújthatnak be, amelyen keresztül a visszatartott adóelőleget túlfizetés formájában visszatérítik számukra. A visszatérítésre azonban csak akkor kerül sor, ha az meghaladja az 5 eurót”
– figyelmeztet Adamčíková.
Ha egy diák külföldön dolgozik, a legtöbb esetben ez után nem fizet adót Szlovákiában. Az így szerzett jövedelem abban az országban adózik, ahol dolgoznak. „Ha adóbevallást kell tennie, azaz a szlovákiai és külföldi forrásokból származó összes adóköteles jövedelme meghaladja a 2823,24 eurót, akkor a külföldről származó jövedelemre a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó módszert alkalmazza” – tette hozzá a központi adóhivatal szóvivője.
Az adóhivatal két példával is illusztrálta, hogy mire számíthatnak a diákok. Az elsőben egy olyan diák szerepel, aki a nyári szünetben részmunkaidőben dolgozik egy büfében, a havi fizetése 400 euró, és amikor elkezdi a munkát, nyilatkozatot ír alá a munkáltatójával az adóalap adómentes részének az alkalmazásáról. Ez utóbbinak köszönhetően havi 400 eurós díjazás esetén a munkáltató nem fogja visszatartani az adóelőleget. Amennyiben a diák idei összes adóköteles jövedelme nem haladja meg a 2823,24 eurót, jövőre adóbevallást sem kell benyújtania.
A másik példában egy egyetemi hallgatót ideiglenes diákmunka-szerződés alapján foglalkoztatnak. A megállapodásból származó jövedelme az idei év egészére 2500 euró, egyéb adóköteles jövedelme nincs, a munkáltatóval pedig nem írta alá az adóalap adómentes részének az alkalmazásáról szóló nyilatkozatot, a munkáltató így adóelőleget tart vissza e jövedelem után. A nagy kérdés, hogy ilyen esetben be kell-e majd jövőre nyújtania az adóbevallást.
„Azt feltételezve, hogy a diák teljes idei adóköteles jövedelme nem haladja meg a 2823,24 eurót, nem kell adóbevallást benyújtania. Ebben az esetben azonban a diáknak mégis előnyös lenne adóbevallást benyújtani, mivel a munkáltatója által az év során visszatartott előlegeket az adóbevalláson keresztül túlfizetés formájában visszatérítik számára”
– figyelmeztet Adamčíková.
Ellenzéki javaslat
A diákmunkával kapcsolatban csütörtökön az ellenzék is hallatta hangját.
„Pártunk a munka törvénykönyvének olyan módosítását javasolja, amely alapvetően egyszerűsítené a 15 évesek ideiglenes foglalkoztatását”
– mondta el Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Marián Viskupič, az SaS parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy manapság csak a tankötelezettség befejezése után, azaz 16 éves kortól lehet fiatalokat alkalmazni. Az általános iskolát végzettek azonban általában 15 évesek. „Kivételesen 16 év alattiakat is lehet foglalkoztatni könnyebb munkára, de ez nagy bürokráciával jár, mivel ehhez a munkaügyi felügyelet engedélye szükséges. A most előterjesztett javaslatunkkal eltörölnénk ezt az engedélyt, és automatikusan minősítenénk bizonyos munkákat könnyűnek” – mondta Viskupič, aki úgy véli, hogy a javaslatuknak széles politikai támogatottsága lesz, így elfogadhatja a parlament.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.