Indiában már havi 4 euróból is könnyen be lehet indítani társadalmi változásokat

Egy a szakterülettel foglalkozó civil szervezet, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem Egyesület (FNA) és a legkisebb magyar parlamenti frakció, a Párbeszéd vendégeként Sarath Davala indiai szociológiaprofesszor mutatta be az Indiában vezetett, feltétel nélküli alapjövedelem-kísérleteket. Hasonló kísérletek Európában is zajlanak.

A tudós eleinte szkeptikus volt, amikor egy szakszervezet felkérte, hogy a két mintaprojektet vezesse. Ezzel nem volt egyedül, a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét sokan bírálják, Európában egyelőre nem lehet sikeres projektről beszámolni. A szkeptikusok legfőbb problémája a koncepcióval az, hogy ha az emberek mindenképpen hozzájutnak a létfenntartáshoz szükséges pénzhez, akkor nem fognak dolgozni.

Indiai viszonyok

Sarath Davala az indiai tapasztalatai alapján azonban rácáfol erre: azt tapasztalta ugyanis, hogy abban a faluban, ahol megkapták a mindenkinek járó támogatást, nem kellett napszámosként elmenniük valamelyik földesúrhoz munkabérért dolgozni, hanem saját kis földjeiken tudtak a maguk részére termelni, az összespórolt pénzből ugyanis be tudtak fektetni korszerű eszközökbe. A pénzt tehát nem elverték, hanem okosan beosztották. A rendszeres jövedelemből fakadó likviditás, ráadásul a gondolkodásmódot, a tervezési horizontot is kiszélesítette. Már nemcsak a máról holnapra történő túlélés, hanem a közép- és hosszú távú célok elérése került a fókuszba.

Megszűnő munkahelyek

Európában is egyre több, alacsonyan kvalifikált munkahely szűnik meg a gépesítés következtében. Ettől a folyamattól nem kell félni, nem kell akadályozni a modernizációt, ugyanakkor olyan változásra van szükség a szociális ellátórendszerben, ami nem köti (korábbi) munkavégzéshez a megélhetési jogosultságot, hiszen egyre kevesebb embernek jut majd kvalifikált munkahely.

Havi 2,76 euró

A Madhja Prades államban végrehajtott kísérlet során két különböző kísérleti projektet is működtettek. Az egyik programban 8 faluban kaptak 17 hónapon keresztül a helyi lakosok pénzt, a másik programban pedig, egy nomád törzsi település tagjai 12 hónapon keresztül. Mindkét esetben ugyanennyi kontrolltelepülést is vizsgáltak, ahol nem kaptak ilyen juttatást a településen élők.

Az első projekt egy évig tartó első fázisában a felnőttek havonta 2,76 , majd még fél évig 4,06 eurónyi rúpiát kaptak. A törzsi faluban egy éven keresztül a magasabb összeget kapták. A gyermekek után a felnőtteknek járó összeg felét fizették.

Politikai megközelítés

A politika hozzáállása a projekthez vegyes volt. A helyi hatóságokat, akiket igyekeztek bevonni a programba, érdektelenség és szkepszis jellemezte, hiszen közvetlen politikai haszon nincs. A központi, szövetségi kormányzati szerveknek azonban megtetszett az ötlet. Ők nem a társadalompolitika felől közelítették meg ezt a kérdést, hanem a szociális rendszer kevéssé hatékony működésének alternatíváját látták benne. Ahhoz ugyanis, hogy egyeurónyi támogatást eljuttassanak a célszemély részére élelmiszerjegy vagy termény formájában, az államnak összesen négy eurót kell ráfordítania. Ez a rendszer nagyon drága és egyáltalán nem hatékony. Ha viszont pénzt folyósítanak, akkor a rendszer egyszerűbbé, olcsóbbá és hatékonyabbá válik.

Indián kívül

Alapjövedelem-kísérletek Indián kívül is működnek, Finnországban, Hollandiában, Kanadában és az USA-ban egyaránt. Alaszkában és Iránban pedig az állami olajbevételek egy részét adják a lakosságnak. A kanadai kormány már 1974-ben elindította az úgynevezett MINCOME – kísérletet Dauphine városban, ahol 5 éven keresztül kaptak pénzt a lakosok, ugyanakkor nem azonos összegben, hanem a korábbi jövedelmük függvényében. A kísérletnek azonban nem lett folytatása. Az alapjövedelem koncepciójának ellenzője Angela Merkel német kancellár, ugyanakkor támogatója Andor László, az EU volt munkaügyért és szociálpolitikáért felelős biztosa.

Magyarországi próba

Magyarországon Budapest 14. kerülete, Zugló vezetett be alapjövedelmet, még ha nem is feltétel nélkülit, hiszen vizsgálnak rászorultsági kritériumokat, tehát nem minden lakos kerülhet be a programba. Ráadásul, amennyiben a támogatás, amivel a jövedelmeket 28 500 forintra egészítik ki, meghaladja a 13 000 forintot, együttműködési kötelezettség is fennáll a munkaügyi illetve családsegítő intézményrendszerrel. Mivel egy törvény 28 500 forintban (88 euró) maximalizálja az önkormányzat által – akár kizárólag saját forrásait felhasználva – egy személynek adható támogatás összegét, a helyi szakértők szerint, meg van kötve a helyhatóságok keze. Ez az összeg csupán a létminimum harmadának felel meg. A támogatás ugyanakkor igényelhető munkavégzés mellett is, illetve, ha valaki munkát kapott, utána még fél évig járhat ez a támogatás. Ugyanakkor, a zuglói modell nem tekinthető feltétel nélküli alapjövedelemnek, csupán egy részben hasonló kezdeményezésnek. A kerület polgármestere Karácsony Gergely, korábbi parlamenti képviselő, aki az idei parlamenti választásokon az MSZP és a Párbeszéd közös listavezetője és miniszterelnök-jelöltje volt. Az LMP-ből kiszakadt, kis, zöld-baloldali párt egyik leghangsúlyosabb témája az alapjövedelem, amelyet feltételek nélkül még a párt társelnöke által vezetett kerület sem tudott bevezetni.