Így szólhatnak bele a magyar választásba a határon túliak

Míg Orbán Viktorék erőből kampányoltak a határon túlon, az ellenzék nem próbált meg különösebben dacolni velük, Gyurcsány Ferenc pártja pedig egyenesen antikampányt folytatott: felvetette a határon túliak szavazójogának elvételét.

„Ha négy évre nyerni tudunk, és utána az 5 millió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne“ – ezt a mondatot 2006-ban Mikola István, a Fidesz akkori második embere mondta egy választási fórumon. Bár a Fidesz végül 2006-ban nem győzött, és azóta Mikola is kikopott a politikai élvonalból, a határon túliak állampolgársága és szavazójoga 2010 után valósággá vált.

Maximum 378 ezer voks

Mikolának abban igaza volt, hogy a határon túli magyarok az eddigi választásokon döntő többségében a Fideszre szavaztak – és ez várhatóan nem lesz másképp most sem. Az arányokat azonban nem sikerült eltalálnia: 2017 novemberéig egymillió új magyar állampolgár lett ötmillió helyett, a választási névjegyzékbe pedig 462 ezren kérték a felvételüket – közülük eddig 378 404 magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt vett névjegyzékbe a Nemzeti Választási Iroda.

A határon túli magyarok egyéni jelöltekre nem szavazhatnak, csak országos pártlistákra, így csak a listás mandátumokra lehetnek hatással, méghozzá legfeljebb 2–3-ra a 199 parlamenti mandátum közül, ha belföldön alacsony lesz a részvétel. Azonban ezen a 2–3 mandátumon is sok múlhat, akár az is, hogy a Fidesz megszerzi-e a kétharmadot.

Kérdés, végül mennyi határon túli magyar szavaz a 378 ezerből. A részvételt sok tényező befolyásolhatja, például az, hogy a regisztrált szavazók fele 2014 előtt került a választási nyilvántartásba, és mivel 10 évig vezetik őket, a nyilvántartásban olyanok is szerepelnek, akik már meghaltak. 2014-ben a külhoniak névjegyzékében 193 ezren szerepeltek, közülük 128 ezren szavaztak érvényesen. A 2016-os kvótanépszavazás idején a névjegyzékbe vettek száma 274 ezer volt, ám csak 130 ezer érvényes szavazat érkezett be. Pállfy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke körülbelül 200 ezer érvényes határon túli szavazatot feltételezett tavaly, ez némiképp felfelé módosulhat a nyilvántartásba vettek számának növekedése miatt.

Fidesz-dominancia

A határon túl elsöprő Fidesz-dominancia figyelhető meg, az eddigi eredmények 90% feletti Fidesz-győzelmet mutattak. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy a Fidesz nagyon erősen mozgósított a határon túl, és nemzetpolitikai támogatásként forintmilliárdokat öntött a külhoni intézményekbe. A másik, hogy a magyar ellenzék teljesen feladta a határon túli kampányolást. Orbán Viktoréknak így a meggyőzéssel nem sokat kell törődniük, csak a mozgósítással, amit már tavaly nyáron elkezdtek. A miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn mondott beszédében külön kiemelte, mennyire fontosak a határon túli voksok. Később leveleket is küldött a kettős állampolgároknak. A mozgósításban kulcsszerepet játszanak a Fidesz külhoni stratégiai partnerei. Erdélyben elsősorban a legnagyobb magyar párt, az RMDSZ mozgósít, ez pedig különösen fontos a Fidesznek, hiszen 160 ezren a névjegyzékbe vett szavazók közül erdélyiek. A fő téma egyértelműen a nemzetpolitika, és az anyaországból érkező támogatások. Az RMDSZ korábban kijelentette, a Fidesz nemzetpolitikáját tartja jónak. Amikor Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kampánykörútra érkezett Erdélybe, hiába találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével. „Megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak” – mondta Kelemen a maszol.ro portálnak.

Hasonló keretek közt zajlik a kampány a Vajdaságban, ahol több mint 53 ezer szavazót tartanak nyilván. Itt a VMSZ a fő partner, és itt is nagyon intenzív a mozgósítás. A magyar kormány az elmúlt időszakban a vajdasági intézményekbe is rengeteg pénzt juttatott, gazdaságfejlesztő csomagjával 65 milliárd forintot pumpált a régióba – gyakorlatilag az összes pénzt a VMSZ-en és a hozzá kötődő intézményeken keresztül. A politikai narratíva itt is hasonló: a Fidesz nemzetpolitikai stratégiája követendő és folytatandó, és meg kell köszönni a magyar kormánynak a forrásokat. A VMSZ nagyon intenzíven dolgozik ezen: lakossági fórumokat tart, ráadásul házaló aktivistáik – meglehetősen furcsa módon – azzal keresik meg a polgárokat, hogy segítenek a szavazólapok kitöltésében, és vállalják, hogy a borítékokat eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához.

Kárpátalja sem kivétel, de itt kicsit óvatosabban mozgósítanak, ugyanis Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot, ahogy Szlovákia is: az ilyen országbeli lakcímet megadó regisztrált külhoni választók 23 144-en vannak. A feltételezések szerint nagy többségük kárpátaljai. A mozgósítás itt kicsit más: az Azonnali.hu portál azt írja, a szervezést végző (szintén a Fideszt támogató) KMKSZ az egyházakkal szervezetten buszoztatja Ung-várra és Beregszászra a szavazókat.

Nálunk csend van

A legkevésbé Szlovákiában intenzív a mozgósítás – itt van ugyanis a vélhetően legkevesebb kettős állampolgár. A Fidesz itteni stratégiai partnere, az MKP ennek megfelelően csaknem teljesen kimaradt a mozgósításból. Bár a párt kommunikációjában domináns a magyar kormány támogatása, és vezető politikusai arról beszélnek, hogy a szlovákiai magyarok hálával tartoznak az Orbán-kormánynak az ide jövő támogatásokért (melyek célba juttatását a párt tanácsai alapján, illetve a párthoz közeli szervezetek révén végzik), de az MKP tevőlegesen nem vette ki a részét a kampányból. Egyedül a párt ifjúsági társszervezete, a Via Nova ICS, és annak elnöke, Gubík László állt ki nyilatkozatban a Fidesz-KDNP mellett, további négy hasonló ifjúsági politikai szervezettel együtt.

Az ellenzéki pártok kampánya a Fideszéhez képest elhanyagolható. Az MSZP-Párbeszéd falakba ütközött Erdélyben, az LMP pedig szinte teljesen lemondott a határon túli kampányról. A Jobbik sem folytat olyan intenzív kampányt, mint korábban. Szlovákiában ugyan egyedül ők kampányolnak óriásplakátokkal, ám ez nem újdonság, ezt négy éve is megtették, és idén csupán Dunaszerdahelyre korlátozták a plakátozást. Pallér Péter, a Jobbik felvidéki szervezője elismerte, hogy a párt kampánya visszafogottabb a határon túl. Ennek fő oka szerinte az, hogy a párt nem tud konkurálni a kormány határon túlra juttatott milliárdos támogatásaival, másrészt most sokkal inkább a belföldre koncentrálnak.

Egyetlen ellenzéki párt választott teljesen más stratégiát a határon túliakkal kapcsolatban, Gyurcsány Ferenc pártja, a DK. Egyik fő kampánytémájává tette a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását. Gyurcsány tavaly októberben hozta fel ezt, aláírásgyűjtést is indított a jog megvonásáért. A Republicon Intézet 24.hu hírportál számára készített felméréséből kiderül, hogy a teljes népesség mindössze ötöde ért egyet a határon túliak szavazójogával, a megkérdezettek 40 százaléka pedig el is venné azt, így Gyurcsányék kampányszempontból jogosan érezték meg a témában rejlő lehetőséget. A dolgok azonban nagyon hamar szélsőséges fordulatot vettek az interneten és a közösségi hálókon: a határon túli szavazók ellen hergelő Facebook-oldalak jelentek meg, terjedni kezdtek az uszító, dezinformációs tartalmak is, és ez azután sem szűnt meg, hogy a legnagyobb ilyen Facebook-oldal végül eltűnt a közösségi oldalról. A DK közölte, nincs köze az uszító tartalmakhoz, ám Gyurcsányék nem határolódtak el ezektől, és rá is erősítettek azzal, hogy nemrégiben közösségi oldalukon közzétettek egy hatásvadász videót, amelyben idősebb, kitakart arcú kolozsvári magyarokat kérdeztek meg arról, elmennek-e szavazni. Gyurcsány később az ATV-nek erről azt mondta, ők nem kérték számon a határon túliaktól, miért szavaznak a Fideszre. Arra akartak csupán rámutatni, hogy a DK nem ért egyet azzal, hogy olyanok szavazhatnak Magyarországon, akik sosem éltek ott.

A többi ellenzéki párt jelezte, nem ért egyet Gyurcsányék kezdeményezésével, és nem venné el a határon túliak szavazati jogát.