Igazgatót keres a KKA

A kulturális minisztérium tegnap hirdette meg a KKA igazgatói posztjának versenypályázatát, a felhívást saját honlapján is közzétette. Az új intézmény élére június 30-ig várják a jelentkezőket. A jelölteknek menedzseri készségekkel, ötéves vezetői tapasztalattal, valamint kisebbségi, kulturális és művészeti területen szerzett tapasztalatokkal kell rendelkezniük – közölte Zuzana Megová, a tárca művészeti és államnyelvi osztályának vezérigazgatója.

A jelölteknek be kell nyújtaniuk egy projektet, melyben felvázolják, hogyan képzelik el az alap igazgatását. A kiválasztás héttagú szakmai bizottság dolga lesz, a jelölteket nyilvánosan hallgatják meg június 11-én. A 2018-ra szóló első pályázati felhívásokat a tervek szerint az új igazgató vezette intézmény 2017 végén hozza nyilvánosságra.

A KKA-val kapcsolatban tegnapi sajtótájékoztatóján meglehetősen bírálóan szólalt meg Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke. Szerinte az új rendszer pozitívuma, hogy emelkedik a kisebbségi kultúrára szánt állami keretösszeg, ám leszögezte: a KKA szerinte távol áll a sokat hangoztatott kulturális önrendelkezéstől. Véleménye szerint jogi értelemben tulajdonképpen a kulturális minisztérium alatt működő költségvetési szerv, melyben a kisebbségeknek nincsenek választott képviselői, és melyre a minisztérium túl nagy hatással van. Ezzel szemben azonban a kulturális alapot törvény hozza létre, a kulturális tárcának pedig az igazgató kinevezésén kívül annyi hatása lesz az alap működésére, hogy a keretösszeg 20%-a terhére támogatási célokat fogalmazhat meg. A pályázatokat elbíráló öttagú tanács három tagját a kisebbségi szervezetek képviselői választják meg.

A keretösszegről Őry megismételte korábban is hangoztatott érvét: bár pozitív elmozdulás az emelkedés, Magyarországról a Bethlen Gábor Alapon keresztül tavaly mintegy 30 millió euró érkezett a szlovákiai magyar kulturális intézményekhez, és ebből több adó került a szlovák költségvetésbe, mint a KKA-n keresztül lehívható több mint 4 millió eurós kulturális keretösszeg a magyar kisebbség részére.

A Bethlen Gábor Alap támogatásairól teljes mértékben a magyar állam által kinevezett kuratórium dönt, a támogatások elosztásában csak az MKP véleményét kérik ki. A kisebbségi szervezetek nem szólhatnak bele az elosztásba. (fm, lpj)