Feléledt, de nem lett népszerűbb a Magyar Szövetség

A Magyar Szövetség kimondottan rossz állapotba került 2024 szeptemberére. Hiába maradt egyetlen etnikai pártként talpon, a belső és vezetési problémák miatt egy év alatt rengeteg kudarcot halmozott fel. Az elnökválasztás második fordulójában a Magyar Szövetség csak az elnökség utólagos jóváhagyásával, rejtélyes személyes egyeztetések után állt be Peter Pellegrini mögé, az európai parlamenti választáson csak 3,88 százalékot szerzett a párt, a kudarcot követően pedig egyszerűen „elfelejtett” kommunikálni a választóival és hibernálta magát. Az elnökválasztási küzdelemnek nem volt egyértelmű esélyese: csak késő nyáron tűntek fel a jelöltek, végül pedig – az előzetes várakozásokat megcáfolva – Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet elnöke lett a befutó. Az új elnök többek között szakmai politizálást, régiós érdekképviseletet és egy modern pártot ígért a küldötteknek.

Többen is láthatóak

Az elmúlt négy hónap történéseit tekintve szembetűnő egy alapvető különbség a Magyar Szövetség elnökválasztás előtti és utáni kommunikációjában: látszólag sokkal aktívabb az elnökség és egy központi mondanivalóra, a „korszakváltás” kifejezés használatára alapoznak a párt közleményei.

A szakpolitikusok (vagy inkább különböző területekre szakosodott politikusok) előtérbe kerülése nagy változás az előző évekhez képest, mikor a legtöbb, a párthoz köthető üzenet egyenesen a pártelnök szájából hangzott el.

 A központi mondanivalót megfogalmazó Gubík László mellett gazdasági kérdésekben Iván Tamás, az egészségügyi témák kapcsán Viola Miklós szólal meg – az egyetlen hangsúlyos témakör, aminek látványosan nincs gazdája, az az oktatásügy. Az önkormányzatisághoz kötődő problémakörről Őry Péter beszél, de a másik alelnök, Csenger Tibor és időnkét Pandy Péter OT-elnök is előkerül a Magyar Szövetséghez köthető anyagokban. Szintén fontos újítás, hogy Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal is folyamatos és látható a kommunikáció, aki egyben kormánytisztviselőként a magyar párt legfontosabb láncszeme a Smer-vezette koalíció felé. 

Elmondható tehát, hogy a Magyar Szövetség nem egy, hanem több politikust is egyszerre próbál meg felépíteni. Ez a törekvés abból a szempontból érthető, hogy a magyar párt láthatóbb személyiségei az utóbbi években kivétel nélkül hátrébb léptek.

Berényi József és Farkas Iván megyei szinten politizál, Bárdos Gyula a Csemadokkal foglalkozik, Orosz Örs kivonult az elnökségből, Forró Krisztián politikailag inaktív (és egyelőre elnöki tanácsadóvá sem nevezték ki), Csáky Pál huzamosabb ideje visszavonult. Gyimesi György különleges szerepéről pedig később ejtünk szót. Azt egyelőre nem látni, hogy a párt üzenetei mögött valóban feltűnne egy szakértőkből álló csoport – aminek az összeállítását Gubík szintén a kiemelt feladatának tartotta.

A Magyar Szövetség újabb üzenetei vizuálisan is átgondoltabbnak tűnnek. A facebookos üzenetekben visszatérő elem a korszakváltás kifejezés, ami megtalálható a legtöbb, terjesztésre szánt fotón. Gubík egyik, a kampányban merésznek és provokatívnak gondolt üzenete, az amerikai mintára kigondolt „Felvidék first” azonban jóval ritkábban jelenik meg írásban.

Házhoz jöttek a témák

A Magyar Szövetség az előző vezetés utolsó hónapjaiban leginkább hallgatással válaszolt arra a dilemmára, miként kommentálja az aktuálpolitikai történéseket. A párt különleges helyzetben van: nem lehet sem túl ellenséges a szlovák kormánnyal szemben (melynek Magyarország gyakorlatilag a szövetségese), de túlságosan barátságos és elnéző sem, hiszen a Fico-kormány idején tovább halmozódtak a nemzetiségeket és régiókat érintő problémák.

A párt új elnöksége már októberben szembesült azzal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt megpróbálja jelentősen szigorítani a nyelvtörvényt és aktívan tiltakozott, illetve lobbizott a rendelkezésére álló csatornákon: közvetítette kifogásait Magyarország felé, egyeztetett Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal, valamint sajtótájékoztatón is tiltakozott. Azt nem tudni, mennyire volt eredményes a nyomásgyakorlás. A nyelvtörvény-szigorítás beterjesztése és tárgyalása ugyanis a kormánykoalíció belső problémái miatt csúszik.

A nyelvtörvényen túl is akadtak olyan témák, melyeket a Magyar Szövetség fontosnak tartott és kiemelten foglakozott velük. Tavaly év végén a települések finanszírozásának kérdése került a magyar párt figyelmének középpontjába. A párt november közepére tízezer aláírást gyűjtött össze, hogy becsatlakozhasson a települések finanszírozásáról szóló kormányrendelet módosításába, Őry Péter a pénzügyminisztériummal is tárgyalt a téma kapcsán, de az egyeztetések eredménytelenül végződtek.

A legújabb kihívást az oktatással kapcsolatos kérdések jelentik, az iskolaügyi tárca tervezett hálózati optimalizációja ugyanis ismét előtérbe hozta azt a kérdést, hol és milyen módon lehet megtartani a magyar iskolákat. A téma nem csak országos, de régiós szinten is feszültséget szül – a teljesség igénye nélkül például Kassán, Érsekújvárban, Ipolyságon okoz problémát az összevonás. A Szövetség január második felében többek között egy egyeztetést tartott a szakközépiskolák, a megyék és a szakma képviselőivel és a nemzeti iskolahálózat sajátosságainak figyelembe vételét követeli a minisztériumtól. 

Akadnak további témák is, melyekkel kapcsolatban a párt véleményt nyilvánított, például a gömöri atomtemető-létesítési tervek elleni fellépés, vagy legújabban a Szlovák Értelmiségiek Szövetségének magyarellenes feljelentései. Ezek olyan ügyek, amelyek az országos, szlovák pártok figyelmét elkerülték.

Néhány esemény kapcsán azonban azonban a Magyar Szövetség látványosan passzív, óvatosan, vagy nem nyilvánít véleményt – és ezek jellemzően a szlovák társadalmat megmozgató kérdések. A párt nem csatlakozott az európapárti, kormányellenes tüntetéshullámhoz, ahogy kerüli Fico orosz nyitásának kommentálását, vagy a kulturális életben zajló tüntetések kérdését is. Ezek kivétel nélkül olyan fontos témák, melyekben a magyar párton kívül politizáló, de magyar nemzetiségű politikusokat tömörítő pártok – például a PS, vagy a Demokraták – nagyon is aktívak.

Egymás torkának esve

A felmérések szerint a magyar választók egy része azért pártolt el a magyar utódpártoktól, mert nem jött létre a magyar egység, illetve a magyar politikusok kimondottan éles szavakkal bírálták egymást. Bár a Magyar Szövetségnek elvben nincs vetélytársa, a párton belül nyílt egy látványos front, méghozzá Gyimesi György és az elnökség között.

Gyimesi a 2024-es tisztújításon nem tartot igényt egyetlen pártfunkcióra sem, egyszerű alapszervezeti tagként folytatta pályafutását. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb és legláthatóbb szlovákiai magyar politikusa azonban nagyon is aktív maradt az országos politikában. A nyelvtörvény kapcsán Martina Šimkovičová miniszterrel tárgyalt Tomáš Taraba környezetvédelmi tárcavezető társaságában, később Taraba kanalizációért felelős tanácsadójává vált, miközben alkalommal is viharos, kölcsönösen egyre jobban eldurvuló nyilatkozatháborúba keveredett a Magyar Szövetség elnökségével. A vezetés arra számít, hogy Gyimesi előbb-utóbb bejelenti a kilépését a pártból, de ez idáig nem következett be. Amíg a helyzet nem változik, egyre személyeskedőbb, kölcsönösen a másik felet vádoló cikkek jelennek meg az internet és a média a Magyar Szövetség vezetéséhez, illetve Gyimesihez kötődő fórumain.

A Magyar Szövetség másik problémája túlmutat egy politikuson: hiába a rendszeres és összeszedettebb aktivitás, az elvégzett munka nem mutatkozik meg a párt támogatottságán. Az elmúlt hónapokban megjelent közvélemény-kutatások szerint a magyar párt támogatottsága stagnál – számottevően nem csökkent, de nem is emelkedett Gubík László elnöksége óta, Gubík a magyar párt sajátos helyzete miatt pedig továbbra is országosan ismeretlen politikus maradt.

A Magyar Szövetség a vezetőváltás óta csak egy felmérésben lépte át az öt százalékos küszöböt, a Focus decemberi felmérése szerint. Az összes többi közvélemény-kutatás ennél gyengébbnek mutatja a pártot, ami összhangban van az előző évek adataival.

A kérdés, hogy ezt a dilemmát miként oldja fel a párt egy esetleges, előrehozott választás kapcsán – egyedül ugrik neki a megmérettetésnek, vagy próbál stratégiai szövetségeseket keresni? A kérdés nyilvánosan még nem merült fel. Az viszont látszik, hogy vagy szándék, vagy energia nem maradt a szlovák pártokkal való tárgyalásokra – a Magyar Szövetséggel az utóbbi hónapokban Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter álltak csak szóba.