IFJ. MICHAL KOVÁČ KÜLFÖDRE HURCOLÁSA

1994 novembere – a német ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot ad ki ifj. Michal Kováč ellen, akit a Technopol szlovák vállalat pénzeszközeinek (mintegy kétmillió dollár) hűtlen kezelésével gyanúsít.

1995. augusztus 31. – a köztársasági elnök fiát erőszakos módon Ausztriába hurcolják, ahol „odadobják” a rendőrségnek. Az Interpol letartóztatja, Pozsonyban pedig elkezdik vizsgálni a külföldre hurcolás körülményeit. Egy hét után elveszik az ügyet Jaroslav Šimuničtól, aki nem zárta ki az összefüggést a szlovák titkosszolgálattal. A nyomozók kérik Ivan Lexa igazgatót, mentsen fel néhány SIS-tagot a titoktartás alól.

1995. szeptember 20. – Michal Kováč államfő nem hajlandó lemondani, bár a Mečiar-kormány felszólította a távozásra. Októberben az elnök fiát óvadék fejében szabadlábra helyezik. Mečiar tagadja, hogy köze lenne az emberrabláshoz.

1995. október 16. – Fegyveres Oszkár volt SIS-alkalmazott kijelenti: az elnök fia elleni akciót „személyesen Ivan Lexa titkosszolgálati főnök irányította.” Ugyanezen a napon Hudek belügyminiszter és Lexa telefonon beszélgettek, az erről készült felvételt a Twist rádió is közzétette. A beszélgetésből kiderül: úgy intézik, hogy az elhurcolás ügyét vegyék el Peter Vačok nyomozótól. Ifj. Michal Kováč ellen Szlovákiában eljárás indul a Technopol-ügyben.

1996. február 15. – a köztársasági elnök megvádolja a SIS-t fia elrablásával, a titkosszolgálat mindent tagad. Néhány nappal később ifj. Michal Kováč körülbelül hat hónapi távollét után hazatér Szlovákiába. A fiú feljelentést tesz hamis tanúzás miatt egy titkos tanú ellen, aki állítja: az egész elrablás csak kitaláció.

1996. április 29. – nem sokkal éjfél előtt autójában felrobbant Róbert Remiáš, Fegyveres Oszkár volt titkosszolgálati ügynök, az elrablás koronatanújának bizalmas barátja, aki bevallotta, hogy részt vett ifj. Michal Kováč elrablásában. Jozef Číž nyomozó augusztusban az emberrablás, októberben a Remiáš-gyilkosság ügyét helyezte ad acta.

1997. május 23. – a NATO-tagságról, az atomfegyverek elhelyezéséről és a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazáson a polgárok olyan íveket tölthettek ki, melyről az elnökválasztással kapcsolatos kérdés „lemaradt”; az alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelen.

1997. december 12. – az elnök kegyelmet ad a Technopol-ügy szereplőinek, köztük saját fiának is.

1998. március 3. – lejár Michal Kováč megbízatása, az elnöki jogköröket gyakorló Vladimír Mečiar kegyelmet hirdetett a meghiúsított népszavazással és ifj. Michal Kováč elrablásával kapcsolatban.

1998. július 7. – Vladimír Mečiar megismétli az amnesztiát.

1998. október 29. – Vladimír Mečiar leteszi a képviselői esküt, majd lemond képviselői mandátumáról. A parlamentben Ivan Lexa foglalja el a helyét – a volt SIS-igazgatóra mentelmi jog vonatkozik, ami nehezíti esetleges felelősségre vonását.

1998. december 8. – Mikuláš Dzurinda a mečiari amnesztiákról határozatot ír alá, mely szerint a meghiúsított referendum és a külföldre hurcolás ügyében megkezdődhetett az eljárás. Dzurinda így próbálta semmissé nyilvánítani az elnöki kegyelmeket.

1999. február 1. – a rendőrség letartóztatja Jaroslav Svěchotát, a titkosszolgálat volt igazgatóhelyettesét, és vádemelési javaslatot tesznek ellene ifj. Michal Kováč elrablásában való bűnrészesség miatt.

1999. április 14. – Jaroslav Svěchota a nyomozóknak elmondja ifj. Michal Kováč elrablásának körülményeit, a Plus 7 dní napilapnak pedig azt nyilatkozza: az emberrablás „szellemi vezére Vladimír Mečiar volt.”

2000. január 20. – A parlament beleegyezett Ivan Lexa és Gustáv Krajči mentelmi jogának felfüggesztésébe és a büntető eljárás lefolytatásába. (A törvényhozás többször foglalkozott Lexa immunitásával, minden egyes ügyben külön engedélyezni kell az eljárást lefolytatását.)

2000. február 26. – a bajor bíróság a bizonyítékok meglapozatlansága miatt beszünteti az eljárást ifj. Kováč ellen a Technopol-ügyben.

2000. március 16. – a parlament elveti a Kereszténydemokrata Mozgalom alkotmánytörvény- tervezetét, mely hatályon kívül helyezné a HZDS elnöke által adott amnesztiákat, melyek a KDH szerint ellentétben állnak a jogbiztonság elvével.

2000. március 28. – Milan Hanzel főügyész nyilvánosságra hozza, hogy Mečiar közölte vele: az emberrablás nem úgy történt, ahogyan a büntetőjogi szervek a nyilvánosság előtt tálalják. Áprilisban a kommandósok betörnek Mečiar villájába, akit csak így tudnak előállítani a kihallgatásra. A HZDS elnöke amnesztiáira hivatkozva nem hajlandó vallomást tenni.

2000. július 4. – körözést, szeptemberben pedig nemzetközi elfogató parancsot adnak ki Ivan Lexa ellen.

2000. július 19. – az illetékes nyomozó úgy döntött, Ivan Lexa ellen mint szökésben lévő gyanúsított ellen folytatják a büntető eljárást. A szökevényt távollétében akár el is lehet ítélni. (Máig egyetlen ítélet sem született. Lexa azóta hazajött, jelenleg szabadlábon védekezhet, s úgy tűnik, a nevéhez fűződő egyetlen ügyben sem sikerül felelősségre vonni.)

2001. június 29. – a pozsonyi járásbíróság az emberrablás ügyében beszünteti az eljárást Lexa ellen, ami jogerőre lép. (sza)