Idén új fázisba léphet a kórházreform

A parlament egészségügyi bizottsága múlt héten tárgyalt a kórházreform kidolgozásával kapcsolatos részletekről. A képviselők egyetértettek abban, hogy az intézkedések mind a betegek, mind a kórházak számára előnyösek lennének. Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) vezetője hangsúlyozta, hogy vészhelyzet esetén a lakosság 91 százalékának autóval már 30 percen belül elérhetővé válna az egészségügyi ellátás, vagyis a jelenlegihez képest 3 százalékkal javulna az arány. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a reform keretén belül nagyszabású változtatásokat vezetnének be a kórházakban: néhányat új osztályokkal látnának el, a kevésbé hatékonyan működő osztályokat pedig bezárnák. Ennek következtében 3 fokozat jönne létre a fekvőbeteg-ellátásban. Az első csoportba a kisebb, lokális kórházak tartoznának, melyek a legalapvetőbb egészségügyi ellátást biztosítanák a betegek számára. A második kategóriát az úgynevezett regionális kórházak képeznék, ezekben a bonyolultabb beavatkozást igénylő betegeket kezelnék. A harmadik csoportot a nemzeti kórházak alkotnák, melyek a legmodernebb felszerelésű intézmények lennének.

Az ellenzék dicsér

Jana Cigániková, az SaS parlamenti képviselője dicsérte az egészségügyi minisztérium szándékát. „Nem tartok az kórházak osztályozásától, véleményem szerint nagyszerűen készítette elő az egészségügyi tárca” – jelentette ki a tárgyalásokon Cigániková. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Smer miatt már aggódik, hiszen a párt nemegyszer megfékezte az egészségüggyel kapcsolatos változtatásokat, és ez most sem zárható ki.

A szakma kételkedik

Marián Petko, a kórházszövetség (ANS) elnöke a reformokkal kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium előzetes terveit még egyelőre nem látta, ezért nem tud részletes véleményt alkotni a változtatásokról. Azt azonban hozzátette, hogy hiányolja a reformokkal kapcsolatos esettanulmányokat, melyekből kiderülne, hogy a kórházak mennyire állnának készen a módosításokra. Ebből kifolyólag aggódik, hogy a minisztérium rosszul mérte fel a helyzetet, és nem jól határozta meg a reform megvalósításához szükséges pénzösszeget.

Hosszú távú változás

Az egészségügyi minisztérium tavaly indította el a kórházak osztályozására vonatkozó fejlesztési stratégiát. A terv körülbelül 2030-ra fejeződne be, végeredményként pedig jelentős változásokat ígért az egészségügyi tárca. Az egyik legnagyobb problémának azt tartják, hogy a betegeknek a súlyosabb műtétek után sokszor vissza kell térniük a kórházakba újabb kezelésre, mert a beavatkozások nem voltak elég hatékonyak. Ennek érdekében meghatároznák, hogy az egyes osztályokon évente hány műtétet kell elvégezni. Ha az osztályok nem teljesítenék a tárca kritériumait, bezárhatnák őket. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter szerint erre azért van szükség, hogy a kórházak jobban gazdálkodhassanak az anyagi forrásaikkal, hiszen nem érdemes olyan osztályokat működtetniük, melyek alig vannak kihasználva. A fennmaradó pénzt pedig azokba az osztályokba fektethetnék, amelyek kifejezetten hatékonyan működnek. A kritériumok alkalmazása várhatóan 2021-ben veszi kezdetét.

Rövid a kórházi kezelés

A minisztérium továbbá a hosszú távú betegellátáson is szeretne javítani. Kalavská szerint probléma, hogy a betegek a súlyosabb beavatkozások után is kénytelenek viszonylag hamar elhagyni a kórházat, nincs idő a nyugodt felépülésre. Ezért a lokális kórházakban olyan osztályokat szeretne nyitni, ahol kimondottan a betegek lábadozására fenntartott szobák lennének.

Új finanszírozási rendszer

A kórházreform megvalósításához az egészségügyi tárca szerint rendszerszintű változtatások szükségesek, ezért elengedhetetlen az együttműködés a pénzügyminisztériummal. Utóbbi az újonnan kiadott Nemzeti Reformterv nevű programjában új finanszírozási rendszer bevezetésével számol. Az egészségügy jelenlegi finanszírozása ugyanis főként a gazdasági fejlődéstől függ: ha az ország gazdasági szempontból jól teljesít, akkor az egészségügyi tárca nagyobb pénzügyi kerettel rendelkezhet, gazdasági visszaesés esetén azonban kevesebb pénz jut az egészségügyre. Az új rendszer értelmében viszont már különböző értékelési és mérési mutatók alapján határoznák meg a pénzösszeg nagyságát. „A tárgyalásokon immár az egészségügyi tárca valós szükségleteit vehetnénk figyelembe, és csökkenne a gazdasági helyzet befolyásoló ereje” – olvasható a pénzügyi tárca programjában. Ha minden a minisztérium tervei szerint halad, akkor jövőre az Általános Egészségbiztosító (VšZP) költségvetése már az új strukturális program alapján készülne el.

Eladósodott kórházak

A pénzügyminisztérium állítja, az új rendszer bevezetésével fokozatosan csökkenhetne a kórházak eladósodottsága, amely jelenleg a szlovák egészségügy legnagyobb problémái közé tartozik. A tavalyi év végén a kórházak összadóssága meghaladta a 650 millió eurót. A tárca arra figyelmeztet, hogy ha az adósságok felhalmozása ilyen tempóban folytatódik, akkor 2022-re már meghaladhatja az 1 milliárd eurót. (nar, vzdravotníctve.sk)