Idén 61 ezerrel nőtt az állástalanok száma

Míg tavaly júniusban 166 ezer munkanélküli volt Szlovákiában, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) hétfőn közzétett felmérése szerint idén júniusra a számuk 225,5 ezerre nőtt. Ez utóbbiak közül egy kedvező ajánlat esetén 203,5 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Míg egy évvel ezelőtt az állástalanok aránya az 5 százalékot sem érte el, az elmúlt hónapban már 7,40 százalék volt. Ez a májusi 7,20 százalékhoz képest is további növekedésnek számít. A munkaügyi hivatalok szerint csak az elmúlt hónapban további 5 ezerrel nőtt a nyilvántartásukban szereplő állástalanok száma. Az iskolaév vége már a júniusi munkanélküliségi adatokra is rányomta a bélyegét: a frissen végzett főiskolások és egyetemisták közül nagyjából 4,7 ezer kérte felvételét a munkaügyi hivatalok nyilvántartásába.

„A jó hír, hogy több cég újra elkezdte visszavenni az alkalmazottakat. Míg májusban 9,6 ezer állástalannak sikerült munkát találnia, júniusban már csaknem 14 ezernek. Ez utóbbi adat még az egy évvel korábbinál is jobb”

– nyilatkozta Jana Lukáčová, az ÚPSVR vezérigazgatójának az irodavezetője. Három hónapnyi csökkenést követően júniusban megállt a szabad álláshelyek számának a zuhanása is. 
A munkaügyi hivatalok az elmúlt hónapban 68 ezer szabad álláshelyet kínáltak a munkát keresőknek, ez ugyan még mindig több mint 25 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, idén májushoz képest azonban már 95-tel nőtt a számuk. 
A szabad munkahelyek csaknem harmadát – több mint 21 ezret – azonban továbbra is Pozsony megyében kínálják, míg a sereghajtónak számító Eperjes megyében ezek száma a 4 ezret sem éri el.

A koronavírus-járványt a munkapiaci portálok is megérezték. A Profesia.sk portál szerint az idei első fél évben hat éve nem látott mélypontra csökkent az állásajánlatok száma.

„Az elmúlt hat hónapban nagyjából 91 ezer ajánlat jelent meg a portálon. Ennél kevesebbet, 76 ezret, 2014-ben regisztráltunk”

– nyilatkozta Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője. A munkapiaci portál szerint a legtöbb állást a hivatalnokoknak, elárusítóknak, szalagmunkásoknak, raktárosoknak kínálták. „Míg a kínálat csökken, a kereslet látványosan megugrott. A Profesia.sk portálon egy-egy meghirdetett állás iránt tavaly átlagosan 17-en érdeklődtek, idén már 27-en, ami szintén 6 éve nem látott csúcsnak számít” – tette hozzá Richterová. Szerinte a legtöbb állást – több mint 33 ezret – a munkapiaci portál is Pozsonyban kínálja, azonban ez is több mint a harmadával marad el az egy évvel korábbitól. Kassán a negyedével, 5459-re esett vissza az ajánlatok száma. A legnagyobb zuhanást, 45 százalékosat, azonban Nagyszombatban mérték, amit Nyitra követett, 41 százalékos visszaeséssel.

Szlovákia azonban nincs egyedül a munkanélküliségi mutatók látványos romlását illetően, Magyarországon szintén most tették közzé az ezzel kapcsolatos legfrissebb adatokat. A portfolio.hu által közölt felmérés szerint júniusban 376 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. A koronavírus-válság előtti időszakhoz képest több mint 110 ezerrel emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien veszítették el a munkájukat, ennél sokkal több álláshely szűnt meg (nagyságrendileg 200 ezer), de sokan voltak, akik már időközben munkát találtak. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 8% felett volt. A legalacsonyabb értékekkel Budapest (3,4%) rendelkezett, de a kedvező munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező régiók között megemlíthető még Győr-Moson-Sopron, Pest, Csongrád, Komárom-Esztergom, Vas és Fejér megye is.

„Csak a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta mintegy 61 ezerrel nőtt az állástalanok száma Szlovákiában. A legtöbb alkalmazottat az iparból, a szolgáltatásokból és a kereskedelemből bocsátották el, vagyis elsősorban azokból az ágazatokból, amelyekben kevesebben végezhetnek otthoni munkát”

– nyilatkozta lapunknak Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte az elkövetkező hónapokban tovább nő majd az állástalanok száma, ugyanakkor már nem olyan látványos ütemben, mint az elmúlt időszakban. „E tekintetben szeptember lehet még kritikus, amikor újra megugrik a frissen végzett diákok száma a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Sok függ azonban attól is, hogy milyen hatása lesz a kormányzati támogatásoknak” – tette hozzá Muchová.

Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint az állástalanok aránya az idei végére elérheti a 9–10 százalékot, és ezt követően is csak rendkívül lassú javulás várható. „A gazdasági növekedés üteme már 2022-re elérheti a járvány kitörése előtti szintet, a munkanélküliek aránya azonban leghamarabb 4-5 év múlva térhet vissza a járvány előtti szintekre” – állítja Koršňák.