Húsz év alatt 109 ezer magyar tűnt el

Száz év alatt 30 százalékról 8,5-re csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. Volt közben két világháború, többségből kisebbségbe kerülés, kitelepítések és kommunizmus, és a magyarság fogyása az 1989-es rendszerváltás után felgyorsult. Az elmúlt húsz évben 109 ezerrel csökkent a magyarság száma, a rendszerváltás óta tehát ötöde elfogyott.

A fogyás nagyságában az is közrejátszott, hogy meglepően sokan nem vallották be nemzetiségüket. Tíz éve a lakosság 1 százaléka nem tüntette fel ezt az adatot, tavaly már a 7 százaléka. Ennek a 7 százaléknak egy része feltehetően magyar nemzetiségű, ám végérvényesen csak a járási bontású és a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után fog kiderülni, nagyjából hány magyar lehet köztük. A végleges adatok közlésére még két éve van a statisztikai hivatalnak, a községsoros adatokat várhatóan egy-másfél éven belül hozza nyilvánosságra.

Az etnikai jellegű statisztikák közül a nemzetiségi adatok a döntőek az állami politikát illetően: ez alapján teszik ki vagy veszik le a helységnévtáblákat, ehhez van kötve a kisebbségi nyelvhasználati jog. Ha a jövőben a kisebbségi támogatások nagyságát a kisebbségek száma alapján határozzák meg, várhatóan a nemzetiségi arányszámhoz kötik majd.

A statisztikai hivatal sikeresnek tartja a népszámlálást. Az első adatokat már tavaly novemberre ígérték, a csúszásnak két oka volt. Egyrészt több tízezren nem töltötték ki az íveket, az ő adataikat egy speciális statisztikai módszerrel kellett feltölteni. Országosan 94 ezer adatot kellett utólag bevinni, ezek közül 72 ezret Pozsonyban. „Ha nem egy helyre, Pozsony egyes városrészeibe koncentrálódott volna a probléma, nem kellett volna vele foglalkozni” – mondta Ľudmila Benkovičová, a hivatal vezetője.

A másik fő gond az volt, hogy sokan viccet csináltak az azonosításra szolgáló vonalkódok felragasztásából. Ennek a problémának a kiküszöbölésén három hónapig közel 1000 ember dolgozott. A statisztikusok szerint ez volt az utolsó hagyományos módon végzett népszámlálás.