„Hosszú távon nem segít a szegregáció”

<p>Interjú&nbsp;Elena Gallová Kriglerová szociológussal,&nbsp;a romák integrációjával foglalkozó szakértővel.</p>

Mennyire egyedi a szepsi eset és mit gondol róla?

Ez általános trenddé kezd válni. Pont azzal magyarázzák, ami Szepsiben történt. A szülők kiveszik gyerekeiket a „roma iskolából” és a járási központba vagy valamelyik szomszédos település iskolájába íratják át. Tehát míg arról beszélünk, hogy inkluzív oktatásra lenne szükség, vagyis együtt kellene tanítani őket, a valóságban ennek az ellenkezője látszik.

Mit hozhat ez a trend?

Rendkívül negatív abból a szempontból, hogy sérül a közösségek szociális összetartása. Párhuzamos közösségek alakulnak ki. Az iskola azon kevés intézmény közé tartozik, ahol a gyerekeknek esélyük van megismerkedniük másokkal, megtanulhatják az együttműködést. Ha ez már iskolai szinten sem működik, akkor a társadalmi olló tovább nyílik.

A szülők reakciója erre az, hogy értik az emberi jogi szempontokat, ám ők is normális körülményeket akarnak gyerekeiknek. Nem akarnak társadalmi „kísérleti egerek” lenni.

Igen, ez érthető. Ha viszont hosszabb távon nézzük, akkor a gyerekeknek sem jó. El tudom képzelni, hogy az iskolák számára ez nagyon igényes, ám az lenne a jó megoldás, ha együtt oktatnák őket. Tény, hogy a szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy más intézménybe írassák gyermekeiket, ha így lenne, az még nagyobb konfliktusokat okozna. Lokális megoldásokra van szükség, közösen kell megbeszélni a problémákat és megoldást találni rájuk. Most nem tudok ilyet mondani, ám megfelelő közvetítéssel ez megszülethet.

Az állami iskolában is úgy látják, most több energiájuk van érdemben foglalkozni a leszakadt roma gyerekekkel.

Rövid távon biztos, hogy mindenki számára ez az egyszerűbb és jobb megoldás. De hosszabb távon problematikus, mivel senkinek sem segít. Fontos, hogy Szepsiben a közösség megnyíljon, ha külön oktatás lesz, ez nem fog rajta segíteni. El tudom képzelni, hogy most nem lenne lehetséges újra egyesíteni a két iskolát, pár évig működhet ez így, ám mindenképpen arra kellene törekedni, hogy egy idő után újra egy intézményben tanulhassanak.

A szegregáltan élő romák gyerekei közül sokan óriási deficittel érkeznek az iskolába, például az alapvető higiéniai dolgokkal nincsenek tisztában. Nem lenne jobb megoldás, ha bizonyos évfolyamig külön foglalkoznának velük? Például oviskor végéig vagy az alsó tagozaton, és amikor sikerült bizonyos lemaradást behozni, akkor kerüljenek egy intézménybe?

Ez nagyon csalóka megoldás. Sokszor megtörténik, hogy a falusi kisiskolákban szegregáltan tanulnak, majd amikor az ötödik osztályba átmennek egy teljes szervezettségű iskolába, akkor ismét külön osztályba kerülnek. Még akkor is, ha az alsó tagozaton jó eredményeket érnek el a romák, a felső tagozaton külön osztályba teszik őket. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?